|
== Földrajz ==
[
[[Fájl:Satellite image of Croatia in September 2003.jpg|thumb|200px|Műholdfelvétel]]
{{Bővebben|Horvátország földrajza}}
Az ország a [[Balkán-félsziget]] északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával [[Ex aequo et bono|vitában áll]] a tengeri határait illetően.<ref>{{Cite web |url=http://www.vajma.info/universal.php?rovat=tukorarch&index=2428&sqr=tukor |title=:: Vajdaság MA - délvidéki hírportál<!-- Robot generálta cím --> |accessdate=2009-02-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090217154541/http://vajma.info/universal.php?rovat=tukorarch |archivedate=2009-02-17 }}</ref>
[[Geopolitika]]i szempontból két fő részre osztható:
* Belső-Horvátország ''(Panonska Hrvatska)''
* [[Adriai-tenger|Adriai]] Horvátország ''(Jadranska Hrvatska)''
=== Éghajlata ===
{{fő|Horvátország éghajlata}}Az ország éghajlata a belső vidékeken [[mérsékelt égöv|mérsékelt]] [[kontinentális éghajlat|kontinentális]], száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen [[hegyvidéki éghajlat|hegyvidéki klíma]] uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon [[mediterrán éghajlat|mediterrán]] az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
=== Domborzat ===
A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.
Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
* A '''[[Dráva-Száva-vidék]]''' ''(Nizinska Hrvatska)'' [[Száva|Szávától]] északra eső részét ''Szlavóniának'', illetve ''Dráva-Száva közének'' is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a [[Zágrábi-medence]] ''(Zagrebačka kotlina)'' és a [[Horvát-középhegység]] ''(Zagorje)'', keleten a [[Szlavón-röghegység]] ''(Slavonske planine),'' a [[Drávamenti-síkság]] ''(Podravska ravnica)'' és az [[Alsó-Száva-síkság]] ''(Posavska ravnica).'' A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei ([[Medvednica]], [[Papuk]] stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_eu_regionalis_foldrajz_2/ch06s07.html Európa regionális földrajza 2. Horvátország]</ref>
* Az északnyugat–délkelet irányú '''[[Dinári-hegység]]''' ''(Dinaridi)'' északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország és [[Bosznia-Hercegovina]] határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A [[mészkő (kőzet)|mészkő]]hegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége [[Gorski Kotar]] és [[Lika (hegység)|Lika]] hegyvidéke.
* '''[[Horvát tengerpart]]''' vagy ''Horvát Adria'' ''(Hrvatska obala)'': az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: [[Krk (sziget)|Krk]], [[Cres (sziget)|Cres]], [[Brač]], [[Hvar (sziget)|Hvar]], [[Pag (sziget)|Pag]], [[Dugi Otok]] és [[Rab (sziget)|Rab]]. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a [[Kvarner-öböl]], és a [[Šibeniki–öböl]]. A horvát tengerparthoz két nagy [[félsziget]] is tartozik: északi részén az [[Isztriai-félsziget]], déli részén, [[Split]] és Dubrovnik között a [[Pelješac-félsziget]]. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part [[karszt]]os part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és [[Dalmácia (horvátországi régió)|Dalmácia]] tengerpartja.
=== Vízrajz ===
[[Fájl:Kornati.jpg|thumb|right|200px|A [[Kornati Nemzeti Park]]]]
Az ország tengeri [[felségvíz|felségvizeinek]] felszíne {{szám|31067}} km². [[Folyó]]it tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a [[Duna]] (188 km), a [[Dráva]] (505 km), és a [[Száva]] (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a [[Kulpa]], a [[Mura (Dráva)|Mura]] és a [[Neretva]] folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a [[Mirna]], a [[Krka (Horvátország)|Krka]], a [[Zrmanja]] és a [[Cetina (folyó)|Cetina]].
Az országban körülbelül harminc természetes [[tó]] van, közülük a legnagyobbak: a [[Vranai-tó]] ''(Vransko jezero)'' Zárától délre (30 km²) és a [[Perucko-tó]] Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a [[Dráva-víztározók]] (kb. 30 tó) és a [[Krusčicai-víztározó]].
=== Élővilág, természetvédelem ===
[[Fájl:Plitvicka Jezera.jpg|thumb|right|200px|[[Plitvicei-tavak]] vízesése]]
Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén [[keménylombú erdő]]k, magasabban mediterrán [[Tűlevelűek|fenyvesek]] alkották. A [[magyaltölgy]], [[aleppói fenyő]], [[virágos kőris]], illetve [[feketefenyő]] alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken [[tölgy]]fajok alkotta [[Szubmediterrán flóraterület (Európa)|szubmediterrán]] [[Lombhullató növény|lombhullató erdők]] voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki. {{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt [[Szürke farkas|farkas]], [[aranysakál]], [[barna medve]] stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a [[Barlangi vakgőte|barlangi gőte]] és a fekete [[Szalamandrafélék|szalamandra]]. A kígyók közül előfordul a [[balkáni haragossikló]], a [[négycsíkos sikló]], a [[leopárdsikló]], a [[homoki vipera]]. {{refhely|Országok lexikona A-Z, 2007}}
Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc [[nemzeti park]]ja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett [[rezervátum]]a, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
{{lásd|:Kategória:Horvátország állatvilága}}
==== Nemzeti parkjai ====
{{fő|Horvátország nemzeti parkjai}}Horvátországban nyolc [[nemzeti park]] található. Három a szigeteken ([[Kornati Nemzeti Park|Kornati]] , [[Brioni Nemzeti Park|Brioni]] és [[Mljet]]). Kettő a Karszton (horvát: Krš) (Plitvicei-tavak és a [[Krka Nemzeti Park]]), kettő a [[Velebit (hegység)|Velebit-hegységben]].
==== Természeti világörökség ====
* [[Plitvicei-tavak]] Nemzeti Park 1949 óta nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
== Történelem ==
| 