„Zsidó holokauszt Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alapból nem volt korreláció a két mondategység között, hiszen az eredeti kivonatban nem esett szó a Shoaról. Az első mondat jelentése, hogy a megjelölt idősávban nem az akkori magyar kormány képviselte a hatalmat szuverén módon, azt kifejezvén, hogy ezekben az időszakokban volt katonai megszállás. Az dátum előtt bántalmazott és eldeportált zsidóságért nincs az idézetben olyan mondat amiben tagadná a felelősségvállalást, így még csak nem is beszélhetünk a teljes Holokausztról. Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
Visszavontam az utolsó változtatást (Konnor Martin), visszaállítva 151.0.86.115 szerkesztésére Címke: Kézi visszaállítás |
||
4. sor:
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 101I-680-8285A-08, Budapest, Festnahme von Juden.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Letartóztatott zsidó nők menete a [[budapest]]i Wesselényi utcában (1944. október 20./22.)]]
[[Fájl:Budapest jewish WWII memorial shoes on river bank.jpg|bélyegkép|280px|[[Cipők a Duna-parton]]. Emlékmű a pesti Duna-parton, [[Pauer Gyula]] és [[Can Togay]] alkotása]]
A hatályos [[Magyarország alaptörvénye|alaptörvény]] „Nemzeti hitvallás” részének sokat vitatott<ref>{{Cite web |url=http://www.atv.hu/belfold/20110812_az_uj_magyar_alkotmany_es_a_holokauszt |title=Egy izraeli reakció |accessdate=2021-06-02}}</ref> mondata: "''Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.''" <ref>{{Cite web |url=https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv |title=Magyarország Alaptörvénye |accessdate=2021-05-28}}</ref> A törvényszövegben föltüntetett dátum a zsidók deportálását kikényszerítő német megszállók bejövetelének napja, így a törvényalkotók ezzel a
* Az 1938 utáni zsidótörvényekkel Magyarország megszűnt az állampolgárok jogegyenlőségének alapján álló jogállam lenni. Ehhez nem volt szükség német megszállásra (bár a német nyomás ebbe az irányba tagadhatatlan), jól jöttek viszont a katolikus és a protestáns főpapok támogató szavazatai a magyar Felsőházban.
| |||