„Acél” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ötvözetek kiegészítése, forrással Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Edit Check (references) activated |
|||
97. sor:
A vas-szén ötvözethez gyakran adnak más anyagokat abból a célból, hogy kívánt tulajdonságú acélfajtát nyerjenek. A vas a periódusos rendszer elemei közül nem ötvöződik a [[nemesgázok]]kal, a [[halogének]]kel, az alkáli fémekkel és az alkáli földfémekkel, a kis forráspontú fémek közül a [[Higany|higannyal]], [[kadmium]]mal, [[magnézium]]mal, valamint az [[ezüst]]tel. Olvadt vassal nehezen elegyíthető a [[bizmut]] és az [[ólom]] is, de 20%-nál kisebb [[cink]]tartalmú vasötvözet is nehezen készíthető. A maradék elemek közül mindössze 20–25-nek van gyakorlati jelentősége.
A leggyakrabban használt ötvözőelemek közül a [[nikkel]] és a [[mangán]] az acél szilárdságát növeli, az ausztenitet kémiailag stabilabbá teszi, keménységét és olvadáspontját növeli, és ezzel a szilárdsága magasabb hőmérsékleten javul (hőálló acél). A [[vanádium]] ugyancsak növeli a keménységet és a [[Kifáradás (anyagé)|kifáradással]] szembeni ellenállást. Nagy mennyiségű [[króm]] és [[nikkel]] az acélt [[rozsdamentes acél|rozsdamentessé]] (alacsony hőmérsékleten [[korrózió]]állóvá), savállóvá teszi. A hőálló acélok nagy hőmérsékleten is kevéssé oxidálódnak, amit króm, [[alumínium]] és [[szilícium]] ötvözésével érnek el. Az ilyen acélok felületén hibátlan rácsú, tömör spinellréteg képződik (például FeCr<sub>2</sub>O<sub>4</sub> alakjában). A [[volfrám]] a cementit alakulására van hatással, ötvözése esetén a martenzitté alakulás kisebb edzési sebesség mellett is végbemegy, ezek a [[gyorsacél]]ok, melyeket nagy teljesítményű forgácsolószerszámokhoz használnak. A [[nitrogén]], a [[kén]] és a [[foszfor]] az acélt törékennyé teszi, ezért ezeket a szennyezőket általában igyekeznek eltávolítani az acélgyártás folyamán. A [[Rozsdamentes acél|rozsdamentes]] acélnál kevésbé ismert az úgynevezett corten acél, mely lényege éppen a rozsdásodásban áll. Ezt az anyagot gyakran használják épületek design elemeként. A megmunkálás alatt olajréteggel fedik az anyagot, így a korrodáció nem indul be idő előtt.<ref>{{Cite web |url=https://www.innosteeldesign.com/2023/05/05/10-dolog-amit-a-corten-acelrol-tudni-kell/ |title=10 dolog, amit a corten acélról tudni kell |accessdate=2024-06-24}}</ref>
[[Fájl:Kockaracs02.jpg|bélyegkép|250px|Ötvözőatomok beépülése az alapfém kristályrácsába]]
218. sor:
* Ashby, Michael F.; & David R. H. Jones (1992) [1986] (in English). Engineering Materials 2 (with corrections ed.). Oxford: Pergamon Press. {{ISBN|0-08-032532-7}}.
* Mittemeijer, E. J.; Slycke, J. T.. "Chemical potentials and activities of nitrogen and carbon imposed by gaseous nitriding and carburising atmospheres" (PDF). Surface Engineering 1996 Vol. 12 No. 2. pp. 156. https://web.archive.org/web/20071031013853/http://www.it-innovation.soton.ac.uk/surfaceweb/se/Se-12-2/se122152.pdf. Hozzáférés ideje: 2006-08-10.
* [https://www.innosteeldesign.com/2023/05/05/10-dolog-amit-a-corten-acelrol-tudni-kell/ InnoSteel Design: 10 dolog, amit a corten acélról tudni kell.]
{{ipari forradalom}}
| |||