'''Javak''' alatt értünk a [[közgazdaságtan]]ban minden olyan dolgot, amely – közvetve vagy közvetlenül – emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. A ''javak'' egyes számú megfelelőjeként általában a ''jószág'' szó használatos. A közgazdaságtanban '''jószág''' minden olyan dolog (a szó köznapi értelmezésével szemben, ami leginkább ’haszonállat’), amely közvetve vagy közvetlenül emberi szükségletek kielégítésére alkalmas. Közvetlenül, ha a jószág [[fogyasztás]]ra kerül; közvetve pedig, ha más javak előállításához járul hozzá. Ez utóbbi javakat [[termelőeszköz]]öknek nevezzük. A fogyasztási cikkekre vagy termelőeszközökre cserélhető [[pénz]]t is szokás a javak közé sorolni. A közgazdaságtanban éppúgy jószágnak tekintenek például egy hajvágást vagy egy földterület bérleti jogát, mint egy tölcsér fagylaltot vagy a szomszéd tehenét.
A javak között megkülönböztetünk magán- és közjavakat; utóbbiakat tulajdonságaik folytán nem sajátíthatja ki egyetlen személy – ide sorolható például a közvilágítás. A társadalom közjavakkal való ellátása bürokratikus [[koordináció]]t igényel, ezért a legtöbb fejlett társadalomban az [[állam]] feladata. A magánjavak esetében viszont a modern közgazdaságtan legdominánsabb irányzatai szerint a magántulajdonban tartás és a piaci (kölcsönös cserén alapuló) koordináció biztosítja a leghatékonyabb elosztást, bár ezt a megállapítást sokan vitatják.
