„MacOS” változatai közötti eltérés

</ref><ref name=a20000928>{{cite web |title=Apple to Report Lower than Expected Fourth Quarter Earnings |url=https://www.apple.com/newsroom/2000/09/28Apple-to-Report-Lower-than-Expected-Fourth-Quarter-Earnings/ |publisher=apple.com |accessdate=2024-06-14 |date=2000-09-28 |language=angol}}</ref><ref name=a20020618>{{cite web |title=Apple Revises Third Quarter Guidance |url=https://www.apple.com/newsroom/2002/06/18Apple-Revises-Third-Quarter-Guidance/ |publisher=apple.com |accessdate=2024-06-14 |date=2002-06-18 |language=angol}}</ref> A folyamatos vezető váltás – [[John Sculley]]<ref name=johnsculley>'''John Sculley''' III (1939. április 6. –) amerikai üzletember, vállalkozó és high-tech startupok befektetője. Sculley a [[PepsiCo]] alelnöke (1970–1977) és elnöke (1977–1983), mígnem 1983. április 8-án az Apple Inc. vezérigazgatója lett, ezt a pozíciót egészen 1993-as távozásáig töltötte be. Sculley-t Jobs csábította át az Apple-höz egy azóta legendássá vált kérdéssel: {{idézet2|Egész hátralévő életedben cukros vizet akarsz árulni, vagy inkább megváltoztatod a világot?|Steve Jobs}}</ref>{{refhely|Sculley|62. oldal}}{{refhely|West of Eden|77. oldal}} (1983–1993), [[Michael Spindler]]<ref name="MichaelSpindler">'''Michael H. Spindler''' (1942. december 22. – 2016. szeptember 5.) német-amerikai üzletember. 1993 és 1996 között az [[Apple Inc.|Apple Computer]] elnök-vezérigazgatója volt. Spindler Berlinben született, és 1964-ben szerzett mérnöki diplomát a Kölni Műszaki Egyetemen. A [[DEC]] és az [[Intel]] európai leányvállalatainál dolgozott, mielőtt 1980 szeptemberében csatlakozott az Apple európai értékesítési irodájához. 1983-ban a marketing ügyvezető alelnöke lett, és olyan stratégiát alakított ki, amely lehetővé teszi az Apple nemzetközi leányvállalatai számára, hogy nagy függetlenséggel működjenek, speciális termékeket adjanak ki, és saját reklámkampányokat készítsenek. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat jelentős piaci részesedést szerezzen Ázsiában és Európában. 1990. január 29-én az Apple vezérigazgatója, [[John Sculley]] kinevezte Spindlert a vállalat operatív igazgatójának. Munkabírása miatt a „''Dízel''“ becenevet kapta. 1991-ben Spindler az Apple igazgatótanácsának tagja lett. 1993. június 18-án az igazgatóság menesztette John Sculley-t, és Spindlert választotta a cég új vezérigazgatójának. Azonnal átszervezte a vállalatot. Elnökségének sikere a Macintosh átállását az új [[PowerPC]] architektúrára, hibái közé sorolják a [[Apple Newton|Newton]] zsebész és a [[Apple Bandai Pippin|Pippin]] konzol sikertelenségét, a Copland projekt bukását és a rendkívül vitatott Macintosh klónozás engedélyezését. A vezérigazgatói poszton [[Gil Amelio]] váltotta fel egy rendkívüli igazgatósági ülésen 1996. január 31-én. {{cite web |title=Michael Spindler |url=https://apple.fandom.com/wiki/Michael_Spindler |publisher=Apple Wiki |accessdate=2023-10-22 |language=angol}}</ref> (1993–1996) és végül [[Gil Amelio]]<ref name="GilAmelio">'''Gilbert Frank Amelio''' ({{wikidata|P19|entityId=Q713588}}, {{wikidata|P569|entityId=Q713588}} – {{wikidata|P20|entityId=Q713588}}, {{wikidata|P570|entityId=Q713588}}) 1968-ban csatlakozott a [[Bell Labs|Bell Labshoz]]hoz kutatóként, 1970-ben tagja volt az első működő [[CCD|töltéscsatolt eszközt]] bemutató csapatnak, 1971-ben a [[Fairchild Semiconductor|Fairchild Semiconductorhoz]]hoz szerződött. A Rockwell International félvezető részlegének, majd a kommunikációs rendszerekkel foglalkozó részlegének elnökévé dolgozott, 1991 februárjában lett a [[National Semiconductor]] elnök-vezérigazgatója. 1994-től volt az Apple igazgatótanács tagja, 1996. február 2-án lett az Apple vezérigazgatója, Michael Spindler utódjaként, fizetése {{Szám|990000|dollár}} volt, plusz prémiumok. Amelio idejében a cég számos kihívással küzdött, mint a készpénz- és likviditáshiány, az alacsony minőségű termékek, az életképes operációs rendszer-stratégia hiánya, fegyelmezetlen vállalati kultúra, valamint a túl sok és túl sok irányba tett erőfeszítés. E problémák megoldása érdekében Amelio csökkentette költségeket, elbocsátotta az Apple dolgozóinak egyharmadát, leállította a [[Copland operációs rendszer]] projektet, és felügyelte a {{nowrap|[[Classic Mac OS|Mac OS 8]]}} fejlesztését. A Copland leváltása és a következő generációs operációs rendszer iránti igény kielégítése érdekében 1996 novemberében Amelio tárgyalásokat kezdett a Steve Jobs féle [[NeXT]] vállalkozással, majd 1997. február 4-én 400 millió dollárért megvásárolta a céget. Amelio hivatali ideje alatt az Apple részvényei tovább zuhantak, és 12 éves mélypontra kerültek 1997 második negyedévében. 1997. július negyedikén, egy hétvége alatt Jobs rávette az igazgatótanácsot Amelio elbocsátására.</ref> (1996–1997) – csak rontott a helyzeten, mert minden vezető új koncepciót karolt fel. A Macintosh rendszerszoftvere elérte az egyfelhasználós, kooperatív többfeladatos architektúra korlátait, és egykor innovatív felhasználói felülete egyre elavultabbnak tűnt. Hiába támogatta Gil Amelio, az 1994-ben elindult belső fejlesztést, <ref>Macworld, 2003 június, 20. évfolyam, 6. szám, 20. oldal</ref><ref>Macworld, 1997 október, 14. évfolyam, 10. szám, 86. oldal</ref> –, a [[Copland]] is zátonyra futott a belső feszültségek miatt, ráadásul a külső szakérték sem tartották ígéretesnek.<ref name=R1721.29.a>Apple Computer demonstrates the user interface of its Copland operating system. :: Macworld, 2000 szeptember, 17. évfolyam, 9. szám, 29. oldal</ref><ref name=R1880.20>Macworld, 2003 június, 20. évfolyam, 6. szám, 20. oldal</ref>{{refhely|Confidential|273. oldal}} 1996-ra a Copland közel sem állt készen a kiadásra, amikor a projektet végül törölték.<ref name=R1597.87>Macworld, 1997 október, 14. évfolyam, 10. szám, 87. oldal</ref><ref name=R1721.29>Macworld, 2000 szeptember, 17. évfolyam, 9. szám, 29. oldal</ref><ref name=R1880.20 /> A Copland egyes elemeit beépítették az 1997. július 26-án kiadott [[Classic Mac OS|Mac OS 8]]-ba.

Az Apple fejlesztők a NeXT Mach-jára támaszkodva tervezték a következő operációs rendszert, a Rhapsody-t. A Jobst a NeXTből az Apple-be követő Avie Tevanian<ref name="Avie">Avadis "'''Avie'''" '''Temanian''' amerikai-örmény szoftvermérnök. A Carnegie Mellon Egyetemen a Mach operációs rendszer (más néven Mach Kernel) fő tervezője és mérnöke, a [[NeXT]] Inc.-nél a NeXTSTEP operációs rendszer egyik megtervezője volt. 1997 és 2003 között az Apple szoftverfejlesztésért felelős alelnöke, majd 2003 és 2006 között a szoftvertechnológiai vezérigazgató-helyettes. Vezetésével alakították át a NeXTSTEP-et [[macOS]]-re. A Mach Kernelre épült a Apple macOS és [[iOS]], az [[iPadOS]], a [[watchOS]] és a [[tvOS]] pedig rendre az iOS-ből vált ki. Steve Jobs régóta barátja volt. „Avie egy zseniális srác és egy kedves srác, ... nincs benne a nagy ego. Óriási veszteség volt számunkra, amikor Avie távozott. Egyedülálló ember – egy zseni.” – mondta róla Jobs. {{cite book |last=Isaacson |first=Walter |title=Steve Jobs |location=London |publisher=Little, Brown |pagelocation=240London |language=angol |isbn=978-0-748-13132-7 |last=Isaacson |firstpage=Walter |language=angol240}}</ref> lett a szoftverfejlesztés vezetője. (A Rapsody elnevezés utal a soha el nem készült Copland utódjának szánt Gershwinre, akinek egyik ismertebb műve a [[Rhapsody in Blue]]. <ref>{{Cite book |last=Singh |first=Amit |url= |title=Mac OS X Internals: A Systems Approach |date=2006-06-19 |page=24 |publisher=Addison-Wesley Professional |isbn=978-0-13-270226-3 |language=angol }}</ref>) A új operációs rendszer szinte teljes egészében az NeXT OPENSTEP frissített verziójára épült volna.{{refhely|Confidential|276. oldal :: Apple Computer engineers and a manager meet with NeXT managers to investigate possibility of using OPENSTEP OS for future Mac computers.}} A „klasszikus“ Macintosh alkalmazások futtatását virtuális géppel oldották volna meg. A megjelenést 1998 végére tervezték. Az Apple arra számított, hogy a fejlesztők szoftvereiket a lényegesen nagyobb teljesítményű OPENSTEP könyvtárakba fogják átvinni, amint megismerik annak erejét és rugalmasságát. Ehelyett több nagy fejlesztő, például az Adobe kijelentette, hogy ez soha nem fog megtörténni, és inkább teljesen elhagyják a platformot. Az elutasítás oka, hogy az Apple korábbi ígéreteit rendre megszegte. Miután végignézték, ahogy egyik „következő operációs rendszer” a másik után tűnik el, és az Apple piaci részesedése apad, a fejlesztők egyáltalán nem voltak érdekeltek a platformon végzett sok munkában, nemhogy az újraírásban. Ezért a Rhapsody-t újragondolták.

| macOS 11 || Big Sur<ref>Kalifornia állam központi partjának egy zord és hegyes szakasza, a [[Carmel-by-the-Sea (Kalifornia)|Carmel Highlands]] és San Simeon között, ahol a Santa Lucia-hegység hirtelen emelkedik ki a [[Csendes-óceán|Csendes-óceánból]]ból. Gyakran dicsérik drámai tájaiért. A Big Surt az „Egyesült Államok leghosszabb és legfestőibb beépítetlen partszakaszának” nevezik, „a világ egyik leggyönyörűbb partvonala, egy elszigetelt útszakasz, mitikus hírű. A kilátások, a vörösfenyőerdők, a túrázás, a strandok és más szabadidős lehetőségek tették Big Sur-t a világ minden tájáról érkező látogatók népszerű célpontjává. Évente {{nowrap|4,5-7 millió}} látogatójával az Egyesült Államok legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé tartozik. A Yosemite Nemzeti Parkhoz hasonlítva lényegesen kevesebb szolgáltatással, kevesebb parkolóval, utakkal és kapcsolódó infrastruktúrával rendelkezik. Itt lakott [[Lawrence Ferlinghetti]] költő, [[David Packard]] (a [[Hewlett-Packard]] egyik név adója) és [[Zsigmond Vilmos]], a világhírű, [[Oscar-díj|Oscar-díjas]]as magyar operatőr, aki 2016. január elsején Big suri otthonában hunyt el.</ref> || align="right" | 2020. november 12. || [[MacOS#Big Sur|Big Sur]]

| képaláírás = A felhasználókat az Apple világában az [[Apple ID]] azonosítja. Az Apple ID-val azonosított eszközök közötti adat-szinkronizálás az [[iCloud]]on át történik. A Sierrában az Apple lehetővé tette, hogy a felhasználó Íróasztal és a Dokumentum könyvtára az iCloudban tárolódjon. Ezzel tárhelyet lehetett felszabadítani a gépen. Ebben az időben az Apple kínálta hordozható gépek tárhelye nagyon kicsi volt – 128 illetve {{nowrap|256 MBGB}} –, hamar betelt. Az alapértelmezett felhőbe mentős beállítás gyakran okozott gondot az informatikailag képzetlen felhasználóknak, például net kapcsolat nélkül nem fértek hozzá egyes fájljaikhoz.

A másik újítás lehetővé tette, hogy a ritkábban használt fájlokat az operációs rendszer összetömörítse és az iCloud tárhelyre feltöltveáthelyezve helyet szabadítson fel – az említett kis tárhely problémát próbálták így megoldani. Ennek a megoldásnak a következménye volt, hogy egyre többen egyre nagyobb tárhelyet béreltek az Apple-től. Amikor rendet kellett rakni, akkor gond volt, hogy a felhőben több száz megabájtgigabájtnyi adat volt, a gépen pedig {{nowrap|50-100 MBGB}} volt csak szabad.}}