„Debrecen” változatai közötti eltérés

[ellenőrzés folyamatban][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Debrecen Magyarország 2. legnagyobb városa és nem a harmadik
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
26. sor:
}}
{{egyért3|2=a}}
'''Debrecen''' ({{németül|Debrezin}}, {{latinul|Debretinum}}, {{szlovákul|Debrecín}}, {{románul|Debrețin}}, {{lengyelül|Debreczyn}}) [[Magyarország legnagyobb települései közigazgatási terület szerint|Magyarország harmadikmásodik legnagyobb területű]] és [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|második legnépesebb települése]], [[Hajdú-Bihar vármegye]] és a [[Debreceni járás]] székhelye, [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]]. A vármegye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt, a [[Tiszántúl]] legnagyobb települése. Időnként „a ''[[Kálvinizmus|kálvinista]] Róma''” néven vagy „''cívisváros''”-ként emlegetik. A [[Alföld és Észak|Kelet-Magyarország]] régió, az [[Észak-Alföld]] statisztikai régió és a [[Tiszántúl]] nagytáj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, [[Magyarország]] egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.
 
A [[13. század]]ban említik először írásban. [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] [[1361]]-ben a debreceni polgároknak jogot adott a város bírójának és tanácsának megválasztására, emellett [[mezőváros]]i, [[1693]]-ban pedig [[szabad királyi város]]i rangot kapott. A fő bevételi forrás a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség volt. A fellendülő gazdaság ellenére az épületek egyszerűek maradtak, az utcák pedig alig voltak burkolva. A többemeletes épületek egészen a [[19. század]]ig ritkák voltak. [[1450]] és [[1507]] között Debrecen volt a nemes [[Hunyadi-család]] székhelye. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen