„Felsőszeli” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzés folyamatban] | [ellenőrzés folyamatban] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hibajavítás |
Átszerkesztés |
||
36. sor:
I. e. 3550-3000 között a [[lengyeli kultúra]] népe élt itt.
A [[magyar törzsek]] [[900|900-ban]] kezdtek letelepedni a vidéken.
A [[magyar törzsek]] [[900|900-ban]] kezdtek letelepedni a vidéken. Első temploma már a [[11. század]] végén állt. [[II. Géza magyar király|II. Géza]] [[1158|1158-ban]] említi meg először ''Selyként''. [[1217|1217-ben]] ''Zelyként'' említik. [[1233|1233-ban]], valamint [[1237]]-[[1240|40]] között már ''Utrapue Zeliként'' említik. 1237-ben ''Zele'' alakban a [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|Győrszentmártoni Bencés Főapátság]] oklevelében említik, amely uradalmának része volt. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] [[1246|1246-ban]] a [[heiligenkreuzi apátság]]nak adományozta. Templomát [[1271|1271-ben]] [[V. István magyar király|V. István]] oklevele is említi. [[I. Károly magyar király|I. Károly]] [[1313|1313-ban]] a [[Szécsényi Tamás]] [[ólubló|lubló]]i [[Várnagy (tisztség)|várnagynak]] adományozta. [[1355|1355-től]] [[Szécsényi Kónya]] [[Csejte|csejtei]] várnagy birtoka. [[1426|1426-ban]] említik először a mai nevén. A [[16. század]]ban a [[Thurzó család|Thurzó]] és a [[Báthori-család]] uradalmának része. [[1523|1523-ban]] kiváltságokat kapott. [[1524|1524-ben]] megépült az újabb [[Római katolikus egyház|római katolikus]] templom, amely nemsokára a falu lakosságával együtt [[evangélikus kereszténység|evangélikussá]] lett. A [[17. század]]ban már az [[Esterházy család]] [[sempte]]i uradalmának része, ezáltal [[1620|1620-ban]] [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]] [[Zólyom|zólyomi]] főudvarmester visszaadta a katolikusoknak a templomot, amelyet [[1770|1770-ben]] lebontottak. [[1708|1708-ban]] már iskoláját is említik. [[1817|1817-ig]] a [[cseklész]]i uradalom része volt.▼
▲
[[Vályi András]] szerint ''"Alsó, és Felső Szelly. Két magyar falu Pozsony Várm. Alsónak földes Ura Gr. Pálfy; Felsőnek pedig Gr. Eszterházy Uraságok, Alsó a’ Felsőnek filiája; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek egymástól, ’s Deákitól is fél órányira; határjaik jól termők, réttyeik, legelőjik elegendők; fájok is van."''<ref>{{Cite web |title=SZELLY. {{!}} Magyarország leírása – Vályi András {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-leirasa-valyi-andras-B764D/sz-BA078/szelly-BA1C2/ |work=www.arcanum.com |accessdate=2024-08-28 |language=hu}}</ref>
48 ⟶ 50 sor:
[[1938]]-[[1945|45]] között újra a [[Magyar Királyság (1920–1945)|Magyar Királyság]] része, ekkor [[Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye|Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyéhez]] tartozott.
A [[Beneš-dekrétumok]] alapján [[1947|1947.]] [[január 23.|január 23-án]] a csehszlovák hadsereg által ostromgyűrűbe zárt községben elkezdődött a magyar lakosság az ország cseh részébe történő deportálása, ami összesen 240 családot (1013 személyt, közülük 126 hat éven aluli gyereket) érintett. Hátrahagyott házaikba [[Rózsahegy]] környéki szlovák telepesek költöztek be. A deportáltak többsége csak [[1949|1949-ben]] térhetett vissza. 1947. [[április 27.|április 27-én]] megkezdődött a [[Csehszlovák–magyar lakosságcsere|csehszlovák-magyar lakosságcsere]]. A több hónapon át tartó kitelepítések folyamán a község 1321 magyar lakosát (310 családot) toloncolták ki. Helyükre az áttelepülést önként vállaló [[magyarországi szlovákok]] érkeztek, elsősorban [[Tótkomlós]] és [[Békéscsaba]] környékéről.<ref>Zolczer László írása a Szabad Újság 2009. október 21-i lapszámában.</ref>
[[1957|1957.]] [[Július 17.|július 17-én]] Csehszlovákiába érkezett [[Ho Si Minh]] [[Vietnámi Demokratikus Köztársaság|észak-vietnámi]] elnök, aki többek között felkereste a helyi [[Mezőgazdasági termelőszövetkezet|Egyesült Földműves Szövetkezetet]].<ref>{{Cite web |title=60. vyrocie navstevy Ho Ci Mina v obci Horne Saliby - www.postoveznamky.sk |url=https://www.postoveznamky.sk/60-vyrocie-navstevy-ho-ci-mina-v-obci-horne-saliby |work=Informacny filatelisticky portal www.postoveznamky.sk |accessdate=2024-08-16 |language=Slovak |first=Vojtech |last=Jankovič}}</ref> == Népessége ==
61 ⟶ 65 sor:
2001-ben 3134 lakosából 2100 magyar, 1001 szlovák, 32 egyéb és 1 német volt.
2011-ben 3220 lakosából 1953 magyar, 1165 szlovák, 70 ismeretlen, 10 cseh, 7 cigány, 5 ukrán, 5 egyéb, 2-2
2021-ben 3198 lakosából 1822 (+55) magyar, 1197 (+50) szlovák, 133 ismeretlen, 42 (+7) egyéb, 2 (+2) cigány és 2 ruszin nemzetiségű volt.<ref>[https://ma7.sk/aktualis/somorjan-50-szazalek-alatt-a-magyarok-aranya-javitott-fulek-szembetuno-csokkenes ma7.sk]</ref>
69 ⟶ 73 sor:
|összesen=3477
|magyar=3463
|szlovák=
|német=
|egyéb=
|megjegyzés='''*1910. évi népszámlálási adatok'''<ref>[http://www.foruminst.sk Fórum Kisebbségkutató Intézet]</ref>
}}
78 ⟶ 82 sor:
|magyar=2100
|szlovák=1001
|német=
|egyéb=32
|megjegyzés='''*2001. évi népszámlálási adatok'''
86 ⟶ 90 sor:
|magyar=1953
|szlovák=1165
|német=
|nem kiderített=70
|megjegyzés='''*2011. évi népszámlálási adatok'''
|roma=|cseh=|ukrán=|egyéb=|ruszin=|orosz=|szerb=}}
|}
== Neves személyek ==▼
* Itt szolgált [[Okolicsányi János]] ([[1676]]–[[1736]]) [[Plébánia|plébános]].▼
* Itt született [[1701]]. [[November 2.|november 2-án]] [[Nagy János (pap)|Nagy János]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[áldozópap]].▼
* Itt szolgált [[Specziár Lajos]] ([[1821]]–[[1903]]) plébános, egyházkerületi jegyző.▼
* Itt szolgált [[Podmaniczky Pál]] ([[1885]]–[[1949]]) evangélikus [[Lelkipásztor|lelkész]].▼
* Itt élt Danajka Lajos helytörténész, a község díszpolgára. ''Két tűz között 1944–1946'' ([[2001]]) című könyvében 40 visszaemlékező alapján állít emléket annak a 210 helybéli [[Leventemozgalom|leventének]], akiket [[1944]] decemberében katonai szolgálatra vittek a [[Német Birodalom]]ba. ▼
* Itt született [[1925|1925.]] [[Április 15.|április 15-én]] [[Juraj Fojtík]] történész, levéltáros.▼
* Itt élt [[Oros László]] ([[1952]]-[[2024]]) hadmérnök, helytörténész, könyvgyűjtő.▼
* [[Magyarország]] [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] [[2003|2003-ban]] „Édes anyanyelvünk” címen meghirdetett pályázatának egyedüli [[felvidék]]i díjazottja Mészáros Magdolna volt, a helyi alapiskola pedagógusa.<ref>Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.</ref>▼
* Itt él Jakubecz Márta író, publicista, szerkesztő, pedagógus.▼
* Itt született [[1982]]. [[június 22.|június 22-én]] Borbély Borisz költő.<ref>[http://www.szmit.sk/modules.php?name=Lexicon&op=placeid&id=Fels%F5szeli Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>▼
== Nevezetességei ==
120 ⟶ 112 sor:
* [[2017|2017-ben]] Ho Si Minh látogatásának 60. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a községháza épületén.
* [[2022|2022-ben]] a csehszlovák-magyar lakosságcsere 75. évfordulójára emléktáblát helyeztek el a könyvtár épületén.
▲== Neves személyek ==
▲* Itt szolgált [[Okolicsányi János]] ([[1676]]–[[1736]]) [[Plébánia|plébános]].
▲* Itt született [[1701]]. [[November 2.|november 2-án]] [[Nagy János (pap)|Nagy János]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] [[áldozópap]].
▲* Itt szolgált [[Specziár Lajos]] ([[1821]]–[[1903]]) plébános, egyházkerületi jegyző.
▲* Itt szolgált [[Podmaniczky Pál]] ([[1885]]–[[1949]]) evangélikus [[Lelkipásztor|lelkész]].
▲* Itt élt Danajka Lajos helytörténész, a község díszpolgára. ''Két tűz között 1944–1946'' ([[2001]]) című könyvében 40 visszaemlékező alapján állít emléket annak a 210 helybéli [[Leventemozgalom|leventének]], akiket [[1944]] decemberében katonai szolgálatra vittek a [[Német Birodalom]]ba.
▲* Itt született [[1925|1925.]] [[Április 15.|április 15-én]] [[Juraj Fojtík]] történész, levéltáros.
▲* Itt élt [[Oros László]] ([[1952]]-[[2024]]) hadmérnök, helytörténész, könyvgyűjtő.
▲* [[Magyarország]] [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] [[2003|2003-ban]] „Édes anyanyelvünk” címen meghirdetett pályázatának egyedüli [[felvidék]]i díjazottja Mészáros Magdolna volt, a helyi alapiskola pedagógusa.<ref>Az Új Szó 2004. szeptember 8-i lapszáma.</ref>
▲* Itt él Jakubecz Márta író, publicista, szerkesztő, pedagógus.
▲* Itt született [[1982]]. [[június 22.|június 22-én]] Borbély Borisz költő.<ref>[http://www.szmit.sk/modules.php?name=Lexicon&op=placeid&id=Fels%F5szeli Szlovákiai Magyar Írók Társasága]</ref>
== Kulturális élet, rendezvények ==
141 ⟶ 145 sor:
*Danajka Lajos 1993: Felsőszeli története. Felsőszeli
*Filip Jaššo 2007: Stredoveké hrádky na západnom Slovensku. Musaica XXV, 123-140.
*[[Szarka László (történész)|Szarka László]] - Tóth, K. 2010: [https://mek.oszk.hu/09400/09493/index.phtml Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. Társadalomrajz két magyarlakta településről Szlovákiában
*[[Oros László]] 2011: A Felsőszeli ágostai hitvallású evangélikus egyház története. Felsőszeli
*[[Nevizánszky Gábor]] - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 42 No. 70.
| |||