„Néprajz” változatai közötti eltérés

A néprajztudománytól elkülönül a [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és [[Észak-Amerika|Amerikában]] kialakult '''etnográfia''' ([[angol nyelv|angol]] ''Ethnography'') tudománya. Ez alatt ugyanis elsősorban más népek életének a „részt vevő megfigyelés” módszerén alapuló leírását értik, míg a hagyományos európai néprajzot egyszerűen a [[folklór]] (az angol ''folklore'', „néphagyomány” szóból) és népművészet kutatásaként jelölik meg. A ''részt vevő megfigyelés'' azt jelenti, hogy a kutató tartósan együtt él a tanulmányozott népcsoporttal, alkalmazkodva az őslakók életéhez, szokásaihoz és elsajátítva [[nyelv]]üket. Így képessé válik arra, hogy hitelesen leírja [[kultúra|kultúrájukat]], [[hitvilág]]ukat, hagyományaikat. Az együttélő kutatás módszere azoknak a [[19. század]]i utazóknak, [[gyarmat (terület)|gyarmati]] tisztviselőknek a munkásságára nyúlik vissza, akik a [[civilizáció]]tól távol élő őslakó népek kultúrájával való megismerkedést értékesnek és tudományosan hasznosnak találták (például az ember [[őskor]]i történetének rekonstruálása szempontjából.) A [[20. század]] első felében a bennszülött népek közé költöző híres etnográfus kutatók voltak például [[Alfred Radcliffe-Brown]] ([[Ausztrália (kontinens)|ausztrál]] őslakók) [[Edward Evan Evans-Pritchard|Evans-Pritchard]] ([[nuerek]], [[Afrika|Kelet-Afrika]]), [[Bronisław Malinowski (antropológus)|Bronisław Malinowski]] ([[Melanézia]]), [[Margaret Mead]] ([[Szamoa]]), [[Claude Lévi-Strauss]] ([[Amazónia]]), [[Wacław Sieroszewski]] ([[Jakutföld]]).

 

 

== A magyarság néprajza ==