„Biblia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5 |
A Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
19. sor:
[[Fájl:A Világ teremtése Nekcsei biblia.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az [[1330]] körül kézzel írt és festett [[Nekcsei-biblia]], [[Hertul mester]] miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdonosának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feketével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben]]
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az első [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] Biblia egy példánya a washingtoni Library of Congress-ből ([[Johann Gutenberg|Gutenberg]], [[15. század]])]]
A '''Biblia''' (amely a [[Koiné görög nyelv|koiné görög]] ''βιβλίον'', azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a [[Zsidó vallás|zsidóság]] és a [[kereszténység|keresztények]] nagy része [[Isten]]től sugalmazottnak, [[szent könyv|szentnek]] fogad el, a [[hit (vallás)|hit]] és az [[erkölcs]] területén általános mércének tekint. Mivel a Bibliát a hívők szent jellegűnek tartják, ezért keresztény '''Szentírás'''nak<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%C3%ADr%C3%A1s.html Magyar katolikus lexikon > S > Szentírás], lexikon.katolikus.hu</ref> is nevezik. A zsidó és a keresztény, valamint a különböző keresztény irányzatok bibliáinak a terjedelme nem azonos, mert [[a Biblia könyvei]]t meghatározó [[Bibliai kánon|kánont]] nem egyformán határozták meg. Így a [[héber Biblia]] – a Tanakh – azokat az [[Zsidók|Izrael népének]] adott isteni [[kinyilatkoztatás]]nak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, [[Izrael]] [[vallás]]i közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az [[1. század]]ban keletkezett írásoknak, amelyek [[Jézus]] életéről és tanításáról számolnak be, és amelyeket a hagyomány szerint bizonyos [[apostol]]ok vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló [[Héber Biblia|Ószövetség]]re (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó [[Újszövetség]]re (Újtestamentum). ''Gramatának'', azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.
'''Biblia''' (amely a [[Koiné görög nyelv|koiné görög]] ''βιβλίον'', azaz tekercs szóból származik) azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyeket a [[Zsidó vallás|zsidóság]] és a [[kereszténység|keresztények]] nagy része [[Isten]]től sugalmazottnak, [[szent könyv|szentnek]] fogad el, a [[hit (vallás)|hit]] és az [[erkölcs]] területén általános mércének tekint. Mivel a Bibliát a hívők szent jellegűnek tartják, ezért keresztény '''Szentírás'''nak<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%C3%ADr%C3%A1s.html Magyar katolikus lexikon > S > Szentírás], lexikon.katolikus.hu</ref> is nevezik. A zsidó és a keresztény, valamint a különböző keresztény irányzatok bibliáinak a terjedelme nem azonos, mert [[a Biblia könyvei]]t meghatározó [[Bibliai kánon|kánont]] nem egyformán határozták meg. Így a [[héber Biblia]] – a Tanakh – azokat az [[Zsidók|Izrael népének]] adott isteni [[kinyilatkoztatás]]nak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, [[Izrael]] [[vallás]]i közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az [[1. század]]ban keletkezett írásoknak, amelyek [[Jézus]] életéről és tanításáról számolnak be, és amelyeket a hagyomány szerint bizonyos [[apostol]]ok vagy azok tanítványai írtak vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló [[Héber Biblia|Ószövetség]]re (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó [[Újszövetség]]re (Újtestamentum). ''Gramatának'', azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.
Követői szerint ez a könyv gyakorolta a legnagyobb hatást a [[világtörténelem]] alakulására.<ref name="Bib">[https://ado.hu/ado/a-biblia-gyakorolta-a-legnagyobb-hatast-a-tortenelemre-1-resz/ A Biblia gyakorolta a legnagyobb hatást a történelemre]</ref> Ez a legtöbb nyelvre lefordított, legtöbb példányszámban megjelent könyv.<ref name="Bib"/> A vallási tartalmon kívül, – főleg a [[Tóra]] – a társadalmat irányító parancsokkal (''táplálkozás, higiénia, születés, házasság stb.''), gazdasági ügyekkel (''pl. kamat''), büntetésekkel stb. is foglalkozik.<ref name="Bib"/>
| |||