„Elhízás” változatai közötti eltérés

}}

 

 

Az elhízás hátterében az [[anyagcsere]]-folyamatok olyan [[genetika]]i, [[központi idegrendszer]]i vagy [[endokrinológia|endokrin]] és környezeti hatásokra létrejövő zavara áll, amely az [[energiaháztartás]] egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növelésében és/vagy az energialeadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. Az elhízást leggyakrabban több tényező együttesen okozza: a túlzott élelmienergia-fogyasztás, a testmozgás hiánya és [[Poligénia|genetikai hajlam]], habár néhány esetben elsődlegesen [[gén]]ek, endokrin rendellenességek, [[gyógyszer]]ek vagy [[pszichiátriai betegségek]] a kiváltó okok. Kevés bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, miszerint egyes elhízott emberek a lassú [[anyagcsere|anyagcseréjük]] miatt akkor is híznak, ha keveset esznek. Általánosságban az elhízott emberek a megnövekedett testtömeg fenntartásának energiaszükséglete miatt több energiát használnak fel, mint sovány társaik.<ref>{{cite book |author=Kushner, Robert |title=Treatment of the Obese Patient (Contemporary Endocrinology) |publisher=Humana Press |location=Totowa, NJ|year=2007 |page=158 |isbn=1-59745-400-1 |url=https://books.google.com/?id=vWjK5etS7PMC&pg=PA121&lpg=PA121&dq=measurement+of+metabolism+in+obese+Bessesen |doi= |accessdate=April 5, 2009}}</ref><ref name=Anes2000>{{cite journal |author=Adams JP, Murphy PG |title=Obesity in anaesthesia and intensive care |journal=Br J Anaesth |volume=85 |issue=1 |pages=91–108 |year=2000 |month=July |pmid=10927998 |doi= 10.1093/bja/85.1.91|url=http://bja.oxfordjournals.org/cgi/content/full/85/1/91}}</ref>