„II. János Kázmér lengyel király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:PB Vasa CoA.png|100px|bélyegkép|balra|A Vasa család címere]]▼
{{Uralkodó infobox
| név = II. János Kázmér
25 ⟶ 24 sor:
|}}
'''II. János Kázmér lengyel király''' ([[lengyel nyelv|lengyelül]] '''Jan II Kazimierz Waza''') ([[Krakkó]], [[1609]]. [[március 22.]] – [[Nevers]], [[1672]]. [[december 16.]]) [[Lengyelország]] királya [[1648]]–[[1668]] között, a [[Vasa-dinasztia|Vasa-dinasztiából]].
==Származása==
[[1648]]-ban, amikor trónra került, nehéz helyzetben volt az ország, részben külső (orosz, német, svéd) terjeszkedő törekvések miatt, részben pedig a kozák-lengyel háború miatt, amely Ukrajnában tombolt. A nemesi elnyomás miatt fegyvert fogott [[Bohdan Hmelnickij]] több súlyos vereséget mért a lengyel elit erőkre. Kázmér király először tárgyalás útján próbálta leszerelni a felkelőket, de mivel ez nem járt eredménnyel, a királyi fősereget indította Ukrajna ellen. Bár lényegében katonai vereséget szenvedett, de megállapodott a kozákokkal szövetséges tatárokkal, hogy a kán békére kényszeríti Hmelnickijt. A harcok két éven belül kiújultak, ám Kázmér seregének sikerült döntő győzelmet aratnia a bereszteczkói csatában. Hmelnickij bár még néhány győzelmet aratott, de aztán tatár szövetségeseivel megromlott a viszonya és az orosz cárt vonta be a háborúba.▼
1609-ben született [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond]] lengyel király és második felesége, [[Habsburg Konstancia lengyel királyné|Habsburg Konstancia]] osztrák főhercegnő elsőszülött gyermekeként. Heten voltak testvérek, közülük négy fiú- és egy leánygyermek érte el a felnőttkort.
==Egyházi pályája==
Amikor apja halála után, [[1632]]-ben az ő javaslatára idősebb mostohabátyja, [[IV. Ulászló lengyel király|IV. Ulászló]] a lengyel trónra lépett, tetemes földbirtokokat kapott. [[1640]]-ben belépett a [[jezsuiták|jezsuita rendbe]], és [[X. Ince pápa]] által csakhamar bíborossá neveztette ki magát, de már [[1646]]-ban feloldatta magát papi fogadalma alól.
==Lengyel király==
▲A gyermektelen IV. Ulászló halála után, [[1648]]-ban
==Utolsó évei==
[[1669]]-ben [[Franciaország]]ba távozott, ahol [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] több apátsággal ajándékozta meg. [[1672]]-ben érte a halál [[Nevers]]ben. A párizsi jezsuita templomban temették el, majd [[1676]]-ban földi maradványait a krakkói [[Wawel]] székesegyházba vitték át. Mivel házassága gyermektelen maradt, vele kihalt a [[Vasa-ház|Vasa-dinasztia]] lengyel ága. A trónon [[1669]]-ben Michał Korybut Wiśniowiecki lengyel nemes követte [[Mihály lengyel király|I. Mihály]] néven.
{{clear}}
127 ⟶ 136 sor:
{{Lengyel királyok}}
[[Kategória:Lengyel uralkodók|Janos Kazmer, II]]
[[Kategória:Litván uralkodók|Janos Kazmer, II]]
| |||