„Történelemfilozófia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (szerkesztette 84.1.103.2); előző változat: 8941961 (TXiKiBoT) |
a egyértelműsítés: Szent Ágoston AWB |
||
2. sor:
Az [[Újszövetség]] beteljesültnek tekintette az [[Isten]] által kormányzott történelmet vagy történetet, és kevés jelentőséget tulajdonított a világi eseményeknek.
A [[középkori]] gondolkodók szintén az isteni tervvel összefonódott emberi eseményeket tekintették csak figyelemreméltónak. (Történelemteológiai szempontból jelentősebb szerzők közé tartozik [[Joachim (teológus)|Joachim]], [[Hippói Szent Ágoston]] és [[Orosius]].)
A „történelem filozófiája” kifejezést [[Voltaire]] használta először, és a [[felvilágosodás]] programját követve, szekularizált formában, az isteni [[gondviselésre]] nem hivatkozva írta meg a világtörténelmet. [[Istenbe]] és a keresztre feszítettbe vetett hit elvesztésével a felvilágosult történetfilozófia központi problémája lett a teodícea kérdése. Az emberi észbe és haladásba vetett hitre változtatott keresztény eszkatológiai gondolat a francia felvilágosodás képviselői mellett (mint például Voltaire, [[Condorcet]] vagy [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]]) a német idealizmus legfontosabb szerzőinek ([[Kant]], [[Hegel]], [[Schelling]]) is központi témájává vált.
16. sor:
== Források ==
* [http://www.c3.hu/~tillmann/forditasok/Bohringer_Kis%E9rletek/romok.htm Hannes Böhringer: Romok a történelmentúli idôben]
* Ankerl Géza: A globalista utópia: A homo globalis és amultinationális részvénytársaságok szabad világrendje. In: Valóság,2007.7., 1-32
* Szmodis Jenő: Kultúra és sors (A történelemfilozófia lehetőségei - Mezopotámia kultúrájáról) Bíbor Kiadó. Miskolc. 2007.
== Lásd még ==
{{csonk-dátum|csonk-fil|2006 márciusából}}
| |||