„Daktil” változatai közötti eltérés

3 897 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a (Bot: következő hozzáadása: bg:Дактилология)
==Lásd még==
 
A daktil, illetve a digitális (digitus = ujj), kézujjakkal való, ujjakhoz tartozó szóból ered.
digit(alis) a latinból jön a francia = doigt, orvosi angol, digit(al), olasz: dito nyelvekbe is.
 
Az ujjakkal és magával a kézfejjel, vagy az alkarral történő kommunikáció igen ősi módja a kommunikálásnak (Egyiptom). Használták kiabálás helyett katonák irányítására, de használták a templomok kórusainak irányítására is, amikor több ember pontos éneklését - zenélését irányították úgy, hogy a kéz mozdulatai mintegy emlékeztették az előadókat a dallam (és a szünetekre!) vonalára és az egyes hangok (záróhangok) hosszára.'''Brachoho-keironómia'''. (brahiosz = alkar, cherio = kéz, nomosz = törvény, átv. ért.: rend, karral, kézjelekkel való irányítás -a zenében.
 
Siketek esetében a igen gyors betűnkénti jelelést (lásd jelnyelv) tesz lehetővé az ún. ujj-abc.
az ujj-abc minden nyelvben más és más, de természetesen a magyar jelnyelv ismerői tanulják, ismerik az ún. nemzetközi ujj-abc -t, vagy daktil jeleket.
 
A '''daktil egy jele egy hang''' (fonéma)-nak felel meg. Nem úgy a jelnyelvnél, ami gesztusnyelv, tehát egyetlen mozdulat (!) jelenthet egy mondatot is (becsukom az ajtót).
Tudniillik számtalan szavunk (igék) egy-egy gesztussal kifejezhetők, pl. eszik, iszik, jár, gereblyézik, pelenka (pelenkáz), fut, követ, zsarol-kényszerít (stb.) Tehát a daktil csak akkor praktikus, ha idegen neveket, külföldi személyneveket, szakszavakat betűnként kell eljelelni.
 
A ''daktil'' alapformája egyszerű, de nem az, ha angol, vagy arab, vagy franci hangzókat akarnánk jelölni, hisz sok, számunkra kimondhatatlan, nem jelezhető hangzás is van, pl. a szanszkritban, arabban, szuahéliben.
 
Az ''alap betűk'': a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, t, u, w, z, x, y.
 
A siketeink számára (a hallási sérülés jellegétől függően) nincs igazi különbség pl. n - ny, vagy g-gy, vagy t-ty között, de ezeknek (természetesen) van magyar jele, ami ún. fonomimikai jel.
 
A kéztartás gyakran jellemző testrészen, vagy az arcon történik, pl. édes (kisujj lehúzása függőleges irányban az ajak alatt). Néni, nép, orosz = a mutatóujj megérinti az orrcimpát.
 
A kézzel való beszéd az Indiában alkalmazott '''mudrákkal''' (kéztartás, kifejező, valamit felidéző szimbólum)szoros kapcsolatban áll (Dunkel), mert valaha a beszéd = mozgás volt. (vö: ''Austin'': speach-act theory, ''Noam Chonsky'' az agyban eleve adott nyelvi mélyszerkezet + annak biológiai alapja) A '''jelnyelv alapja''' a szimulákrum = '''a mozdulattal felidézett mozgásos történés''' , vagy valaminek a jellemző mozgása/ alakja / térbeli tulajdonsága.(pl. kavar: főz, konyha, szór: hint, fűszer, szór, mosópor, hintőpor).
 
A daktil már igen''' elvont szimbólum''', de van hasonlóság a kéztartás és a betű között, pl. o, p, x, y, z, de hasonlít az i, a j, a k is. Hallóknak is célszerű lenne dadogás, vagy agyérkatasztrófa esetén egy kis jelnyelvet tanulni, mert a bal oldali beszédközpont (Wernicke és Brocka beszédmezők) új idegimpulzusokat kapnak a mozgásközpontok, a mozgási memória felől (Dunkel)
Másképp kell hallóknak (szülő, hozzátartozó, gondozó, jelnyelvi tolmács) jelnyelvet tanulni, mint hallássérülteknek ('''jelnyelvi pedagógia''' alapelvei: www.dunkelnorbert.hu / szakcikkek).
A lényeg, a jelnylvebn nincs ragozás, egyszerű kifejezéseket használunk, nem mindig a jel helyettesíti a szavakat. Pl. a becsukom az ajtót, nem így néz ki: én, be ()irány) csuk (jel) + ajtó (jele). Hanem, ún. '''proform''' -ot használunk, a levegőben, a kezemmel "lenyomom a kilincset". A proform utánozza magát a mozdulatot, történést (pl. találkozás, csók, halál, sorban-állás stb.).
 
 
Lásd még:
* [[daktüloszok]]
 
Névtelen felhasználó