„Szerkesztő:AvicBot/sandbox” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AvicBot (vitalap | szerkesztései)
a ...
 
1. sor:
{{Vezető infobox
| név=Abraham Lincoln
| nemzetiség=amerikai
| kép=Abraham Lincoln head on shoulders photo portrait.jpg
| képméret=225px
| képaláírás=
| kiskép=
| sorszám=16
| terminus_kezdete=[[1861]]. [[március 4.]]
| terminus_vége=[[1865]]. [[április 15.]]
| előd=[[James Buchanan]]
| utód=[[Andrew Johnson]]
| sorszám2=
| terminus_kezdete2=
| terminus_vége2=
| előd2=
| utód2=
| születési_dátum=[[1809]]. [[február 12.]]
| születési_hely= [[Fájl:US flag 15 stars.svg|24px]] [[Hardin County]], [[Kentucky]]
| halálozási_dátum=[[1865]]. [[április 15.]] {{életkor-holt|1809|2|12|1865|4|15}}
| halálozási_hely=[[Fájl:US flag 35 stars.svg|24px]] [[Washington (város)|Washington]]
| házastárs=[[Mary Todd Lincoln]]
| párt=[[Republikánus Párt (USA)|Republikánus]]
| elnök=
| alelnök=[[Hannibal Hamlin]] (1861–1865)<br />[[Andrew Johnson]] (1865)
| helyettes=
| választókerület=
| foglalkozás=[[ügyvéd]]
| vallás=
| aláírás=Abraham Lincoln Signature.svg
| lábjegyzet=
|}}
 
'''Abraham Lincoln''' (Hodgenville mellett, [[Kentucky]], [[1809]]. [[február 12.]] – [[Washington (város)|Washington]], [[1865]]. [[április 15.]]) [[1861]]-től [[1865]]-ben történt meggyilkolásáig az [[Egyesült Államok]] 16. elnöke, az első [[Republikánus Párt (USA)|republikánus]] elnök. Sikeresen kivezette országát az addigi legnagyobb belső válságból (a [[amerikai polgárháború|polgárháborúból]]) és eltörölte a [[rabszolgaság]]ot. 1860-as megválasztása előtt ügyvédként, [[Illinois]] állami tisztviselőként, kongresszusi képviselőként dolgozott, valamint kétszer jelöltette magát sikertelenül szenátornak. A rabszolgaság eltörléséért harcoló kiváló szónokként 1860-ban elnyerte a [[Republikánus Párt (USA)|Republikánus Párt]] elnökjelöltségét és még abban az évben megválasztották elnöknek. Elnöksége idejére esett a 13. alkotmánykiegészítés és az [[1863]]-as emancipációs kiáltvány. Hat nappal azután, hogy a déliek tábornoka, [[Robert Edward Lee]] letette a fegyvert, Lincoln lett az első elnök, akivel merénylet végzett.
 
Lincoln maga irányította a sikeres háború menetét, különösen az olyan tábornokok kiválasztásában jeleskedett, mint [[Ulysses S. Grant]]. A Republikánus Párt belügyeit is jól kezelte, a képviselőket arra szólította fel, hogy működjenek együtt. Lincoln sikeresen oldotta meg a ''Trent''-ügyet is, ami egy [[1861]]-es diplomácia ügy volt [[Anglia]] és az [[Egyesült Államok]] között. A vezetése alatt a háború elején kerültek az Unió irányítása alá a rabszolgatartó határállamok ([[Delaware]], [[Kentucky]], [[Maryland]], [[Missouri]] és [[Nyugat-Virginia]]). Az [[1864]]-es elnökválasztáson ismét neki szavaztak bizalmat. A történészek az [[Egyesült Államok]] egyik legjobb elnökének tartják.
 
Sokan kritizálták, főleg a Republikánus Párt radikális szárnya, hogy milyen lassan halad a rabszolgaság eltörlésével. Ezeken a kritikákon a retorikájával és a beszédeivel sikerült a nemzetet túllendíteni. [[1863]]-as gettysburgi beszéde az egyik legszebb amerikai szónoklat lett, lelket öntött a nemzetbe.
 
== Élete ==
 
<!---===Bevezetés===
 
Lincoln volt a legtapasztalatlanabb s az elnöki posztra legkevésbé felkészült politikus. Szinte teljesen iskolázatlan volt, nem rendelkezett sem vagyonnal, sem megfelelő családi háttérrel, sem befolyásos támogatókkal, sem kormányzati tapasztalatokkal: még polgármesteri hivatalt sem töltött be. A történészek többsége mégis őt tartja az Egyesült Államok legnagyobb elnökének.
 
A legnagyobb jelző két értelemben is használható. Lincoln volt az [[Egyesült Államok]] egyik legmagasabb elnöke: 192 cm-es magasságán és viszonylagos soványságán mind ő, mind mások sokat tréfálkoztak. Igen közvetlenül és keresetlenül viselkedett, rendkívül sokat anekdotázott, saját viccein ő nevetett a leghangosabban, de gyakran megtörtént, hogy mély depresszió kerítette hatalmába. Végtelenül béketűrő, toleráns, megbocsátó és szerény volt. "''Nem állítom, hogy irányítottam volna az eseményeket- jelentette ki-, inkább őszintén bevallom az események irányítottak engem."'' A szükségszerűségbe vagy a "gondviselésbe" vetett hiten alapuló, sajátos fatalizmusa miatt olyan pragmatikus politikussá vált, aki nem szőtt nagy terveket, hanem a közvetlen problémákat tekintette feladatának. "''Politikám abból áll, hogy nincs politikám- állapította meg, s olyan folyami hajóshoz hasonlította magát, aki nem előre eltervezett utat követ, hanem- a hajó menetét mindig csak addig a pontig jelöli ki, ameddig ellát."'' (Ez a rész nem egészen enciklopédikus.) --->
 
=== Gyerekkora és iskoláztatása ===
 
[[Fájl:Abe Lincoln young.jpg|thumb|right|150px|A fiatal Abraham Lincoln]]
 
Abraham Lincoln 1809 február 12-én született egy egyszobás gerendaházban. Szülei, Thomas Lincoln ([[1778]]. [[január 6.]] – [[1851]]. [[január 17.]]) és Nancy Hanks ([[1784]]. [[február 5.]] – [[1818]]. [[október 5.]]) szegény farmerek voltak, egy 1,4&nbsp;km<sup>2</sup> területű földet (a Sinking Spring Farmot) műveltek [[Kentucky]]ban, Hardin megyében (ma LaRue megye része). Születési helye alapján Lincoln volt az első elnök, aki nyugaton született. Lincoln nem kapott születésekor középső nevet. Egyik őse, Samuel Lincoln a [[17. század]]ban vándorolt be Amerikába, a [[massachusetts]]i Hinghambe [[Anglia|Angliából]]. Nagyapja volt az, akit szintén Abraham Lincolnnak hívtak, aki Kentuckyba költözött, és ott egy 20&nbsp;km<sup>2</sup> földterületen gazdálkodott, őt [[1786]]-ban egy indián felkelés során ölték meg.
 
Volt egy nővére, Sarah Lincoln (később Grigsby), aki [[1807]]. [[február 10.|február 10-én]] született. Anyjuk halála után Sarah vezette a háztartást, míg apjuk feleség után nézett. 1826 augusztusában hozzáment Aaron Grigsbyhez, majd [[1828]]. [[január 20.|január 20-án]] első gyerekük szülés közben hunyt el.
 
Thomas Lincoln a vidéki Kentucky megbecsült embere volt. Számos farmmal rendelkezett, beleértve a Sinking Spring Farmot is, ennek ellenére nem volt vagyonos ember. A család a különvált baptista egyház istentiszteleteit látogatta, az egyháztagok nagyon magas erkölcsi szintet állítottak fel az alkoholfogyasztással és a tánccal szemben, és számos egyháztag a rabszolgaság intézménye ellen volt. Lincoln maga sosem csatlakozott az egyházhoz, egyikhez sem.
 
[[1816]]-ban a Lincoln család elhagyta Kentuckyt, hogy elkerüljenek egy az egyik tulajdonuk miatt indított bírósági eljárást és Perry megyébe (ma Spencer megye), [[Indiana|Indianába]] költöztek.
 
Amikor Lincoln kilenc éves volt, anyja 34 éves korában elhunyt. Röviddel ezután apja újranősült, elvette Sarah Bush Johnstont. Lincoln és mostoha-anyja közel álltak egymáshoz, a későbbiekben mindig „anyának” szólította őt, apjától viszont távol került. Úgy érezte, apja nem sikeres és nem akart olyan lenni, mint ő. [[1830]]-ban, amikor járvány tört ki, a család az [[illinois]]i Macon megyébe költözött.
 
A követező évben, amikor a család újra költözött, ezúttal Coles megyébe, a 22 éves Lincoln a saját lábára állt, kenuval leutazott a Sangamon-folyón New Salem falujáig. Még abban az évben egy helybeli üzletemben, Denton Offutt felbérelte, hogy szállítson árut a Sangamon-, az Illinois- és a Mississippi-folyón New Salem és New Orleans között. Lincoln formális iskolai oktatása 18 hónapig tartott, de emellett maga nagyban szorgalmas olvasó és autodidakta volt. Értett a fejsze használatához és birkózásban is jeleskedett. Elutasította a vadászatot és a halászatot, mert nem tartotta helyénvalónak az állatok megölését, még élelem céljából sem.
 
== Házassága ==
 
[[Fájl:Mary Todd Lincoln.jpg|thumb|left|180px|Mary Todd Lincoln, Abraham Lincoln felesége]]
 
Lincoln első szerelme Ann Rutledge volt. Akkor találkozott vele, amikor New Salembe költözött, 1835-re kölcsönös érzelem alakult ki közöttük. Rutlidge azonban ugyanazon év [[augusztus 25.|augusztus 25-én]] elhunyt, valószínűleg lázas megbetegedésben.
 
Korábban, valamikor [[1833]]-ban vagy [[1834]]-ben találkozott Mary Owens-szel, barátja, Elzabeth Abell hugával, amikor meglátogatta őt Kentuckyban. [[1836]]-ban Licoln beleegyezett, hogy Elizabeth közvetítsen közte és Mary között, ha Mary visszatér New Salembe. Mary 1836 novemberében tért vissza és Lincoln udvarolt neki egy ideig, bár mindkettőjüknek kétségeik voltak. [[1837]]. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] Lincoln írt egy levelet Marynek [[Springfield (Illinois)|Springfieldből]], ahova áprilisban költözött, hogy ügyvédi praxisát elkezdje. A levélben azt írta, hogy nem hibáztatná őt, ha lezárná a kapcsolatukat. Mary sosem válaszolt neki, ezzel az udvarlás abbamaradt.
 
[[1840]]-ben Lincoln eljegyezte egy módos [[Lexington (Kentucky)|lexingtoni]] rabszolgatartó család lányát, Mary Toddot. [[1839]] decemberében találkoztak Springfieldben, az eljegyzés 1840 karácsonya körül történt, az esküvő [[1841]]. [[január 1.|január 1-jére]] volt kitűzve, a pár azonban szétment, majd egy partin találkoztak és [[1842]]. [[november 4.|november 4-én]] összeházasodtak Springfieldben, Mary házas nővérének házában. [[1844]]-ben a pár vett egy házat Springfieldben, közel Lincoln ügyvédi irodájához.
 
[[1843]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] megszületett a Lincoln-család első gyermeke Robert Todd Lincoln, majd [[1846]]. [[március 10.|március 10-én]] második fiúk, Edward Baker Lincoln.
 
[[Fájl:A&TLincoln.jpg|thumb|right|upright|Egy 1864-es Mathew Brady-fotó, amin Lincoln elnök könyvet olvas legkisebb fiával, Taddel]]
 
Mindazonáltal Robert volt az egyetlen a Lincoln-gyerekek közül, aki megérte a felnőttkort. Edward Lincoln [[1850]]. [[február 1.|február 1-jén]] hunyt el [[tuberkolózis]]ban. A család gyászát valamennyire enyhítette tizenegy hónappal később William "Willie" Wallace Lincoln érkezése, aki [[december 21.|december 21-én]] született. William 11 évesen halt meg, [[1862]]. [[február 20.|február 20-án]], Lincoln első elnöki mandátuma idején. A Lincoln-család negyedik gyermeke, Thomas "Tad" Lincoln [[1853]]. [[április 4.|április 4-én]] született, ő túlélte apját, de tizenhat évesen [[1871]]. [[július 16.|július 16-án]] hunyt el [[Chicago]]ban. Robert a Phillips Exeter Akadémián és a Harvard Főiskolán tanult. Az ő (és egyben apja) utolsó egyenes ági leszármazottja, Robert Todd Lincoln Beckwith (Lincoln dédunokája) [[1985]]. [[december 24.|december 24-én]] halt meg.
 
A fiaik halála Maryre és Abrahamra is hatással volt. Később Mary nem tudta elviselni a férje és fiai elvesztésével járó stresszt, ez [[bipoláris zavar]]okat okoztak nála, fia Robert [[1875]]-ben egészségügyi szanatóriumba helyeztette. Abraham maga melankóliában szenvedett egész élete alatt, ezt ma klinikai depressziónak hívnák.
 
== Korai politikai karrierje és katonai szolgálata ==
 
Igen sokféle munkába belekóstolt, mielőtt ügyvéd és politikus lett belőle. Művelte apja farmját, dolgozott kompon, kerítésdeszkát hasogatott, hajózott a [[Mississippi]]n, segédkezett boltban és kovácsműhelyben, pár hónapig katonáskodott, kereskedett, földmérést vállalt. Állandóan olvasott, olykor mérföldeket gyalogolt, hogy kölcsönkérjen egy könyvet, s folyamatos önművelésének eredményeképpen [[1837]]-ben [[Springfield (Illinois)|Springfieldben]] ügyvédi irodát nyithatott egy társával. A [[Whig Párt]] politikai elveit tette magáévá, és az állami törvényhozás képviselőjeként (1834-42) hamarosan Közép-Illinois egyik legismertebb whig politikusa, s alapos jogi tanulmányok híján is egyik legsikeresebb ügyvédje lett.
 
A rabszolgaságot erkölcstelennek tartotta, de azt elismerte, hogy azonnali megoldást nem tud ajánlani, s nem támogatta a politikai feszültséget szító abolicionistákat. A rabszolgaság új területekre való kiterjesztését azonban a szabad farmerek gazdasági fejlődésének akadályozásának tekintette, s elvi alapon is ellenezte: "''Politikai álszentekké nyilvánítottuk magunkat a világ előtt, amikor kiterjesztjük az emberi rabszolgaságot, s ugyanakkor az emberi barátság egyetlen barátainak tartjuk magunkat!"''
 
[[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Az Egyesült Államok Kongresszusának]] képviselőjeként (1847-49) támadta a [[mexikó]]i háborút kirobbantó Polk elnököt, de nem sikerült magára vonnia a figyelmet. A [[Kansas]]-[[Nebraska]]-törvény (1854) elfogadása után élesen szembeszállt a törvényt eltervező és védelmező [[Stephen A. Douglas]] szenátorral, s az ő irányításával szerveződött meg a Republikánus Párt illinoisi szervezete. Az 1858-as szenátusi választásra készülve tartotta egyik leghíresebb beszédét: "Az önmagával meghasonlott ház nem állhat fenn. Úgy hiszem, ez a kormányzat nem maradhat tartósan félig rabszolgatartó és félig szabad. Nem azt akarom, hogy az Unió felbomoljon- nem azt akarom, hogy a ház összedőljön-, de azt gondolom, meghasonlottsága meg fog szűnni. Vagy ilyen lesz egészen, vagy olyan."
 
Bár a szenátusi választáson vereséget szenvedett Douglasszel szemben, hét nyilvános vitájuk országszerte nagy figyelmet keltett, és ismertté tette Lincoln nevét. Douglas számára az önkormányzat elve volt az elsődleges. Úgy vélte, hogy ha a szabad amerikaiak rabszolgatartó államot kívánnak létrehozni, ebben senki sem akadályozhatja meg őket, mert a többségi uralomnak nincsenek korlátjai. Lincoln számára a rabszolgaság erkölcsi tűrhetetlensége volt az elsődleges szempont, s úgy vélte a többség sem veheti el egy kisebbségnek a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott jogait "az élethez, a szabadsághoz és a boldogulásra való törekvéshez."
 
=== Megválasztása ===
 
1860-ban először [[Illinois]] republikánusai, majd a republikánusok országos elnökjelölő konvenciója is őt választotta meg a párt elnökjelöltjének. Ezt mérsékelt nyilatkozatainak, ügyes taktikai lépéseinek köszönhette, valamint annak, hogy a pártjának nem volt más jelöltje, aki a siker reményében indulhatott volna. Lincoln a népi szavazatok 40%-át kapta meg, de mivel a választás előtt a [[Demokrata Párt]] megoszlott, több jelöltet indított, s így egyik sem tudott elegendő szavazatot összegyűjteni, Lincoln pedig megszerezhette az elektori szavazatok többségét.
 
=== Első ciklusa ===
 
Mire az új elnök egy tervezett merénylet miatt meglehetősen dicstelenül szinte titokban megérkezett a fővárosba, hét állam már kilépett az Unióból, s megalapította az Amerikai Konföderált Államokat. Az új elnök nem támogatta a Crittenden szenátor nevéhez fűzödő kompromisszum tervét, amellyel [[Missouri]] déli határától délre szövetségi védelmet ígértek volna a rabszolgaságnak: ezt pártja programja nem tette lehetővé számára. Lincoln mégis békülékeny beszédet tartott hivatalba lépésének napján: "''Elégedetlen honfitársaim, nem tőlem, hanem tőletek függ a polgárháború kérdése... Az emlékezet misztikus húrjai, amelyek ott feszülnek a csataterektől a hazafiak sírjától az élő szívekig, a családi tűzhelyekig, behálózva ezt a tágas országot, újult erővel fogják zengeni az Unió kórusát, ha- és én bizton hiszem ezt- a természetünkben lakozó jobb angyalok ismét megérintik azokat!"'' Úgy vélte azonban, hogy erre a "forradalomra" erkölcsileg igazolhatatatlan cél érdekében került sor, s neki kötelessége mindent megtenni az Unió egységének védelmében. A [[Dél-Karolina]] partjainál fekvő Sumter-erődöt nem volt hajlandó kiüríttetni, hanem élelmet küldött a blokád alá vont helyőrségnek, mire [[1861]]. [[április 12.|április 12-én]] a parti ütegek tüzet nyitottak az erődre, amely felett a csillagos-sávos lobogó lengett. Ezzel kezdetét vette az ([[1865]]. [[április 9.|április 9-ig]] tartó) [[amerikai polgárháború]].
[[Fájl:Abraham Lincoln foto.jpg|thumb|right|260px|Abraham Lincoln (Springfield, Illinois, 1860. augusztus 13.)]]
Lincolnnak sikerült elkerülnie, hogy ő tegye meg az első agresszív lépést, azt azonban nem tudta megakadályozni, hogy a „Felső-Dél”, vagyis [[Virginia]], [[Észak-Karolina]], [[Tennessee]] és [[Arkansas]] is csatlakozzék a Konföderációhoz. Az elnök ügyes, kibékítő, s ha kellett határozott intézkedéseinek köszönhetően a rabszolgatartó [[Delaware]], [[Maryland]], [[Kentucky]], és [[Missouri]] az Unió oldalán maradt, akárcsak a Virginiából kivált, s 1863-ban önálló állammá váló [[Nyugat-Virginia]]. Azt is ő akadályozta meg, hogy a brit-amerikai kapcsolatok elmérgesedjenek, miután egy amerikai hadihajó a nyílt tengeren megállította a Trent nevű angol gőzöst, és foglyul ejtette a Konföderáció Európába utazó diplomatáit. ''„Egyszerre csak egy háborút!”,'' jelentette ki, s a brit tiltakozás után szabadon engedte az elfogottakat.
 
Az 1862-es [[minnesota]]i [[sziúk|sziú]] felkelés után Lincoln 303 halálra ítélt indián közül 265-nek megkegyelmezett, s ezért csak azokat végezték ki, akik gyilkosságot, vagy nemi erőszakot követtek el. Ez nem volt népszerű döntés. Egy szenátor figyelmeztette, ha több indiánt kivégeztet, nagyobb támogatást kap a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszusban]]. Lincoln így válaszolt: ''„Nem akaszthatok fel embereket szavazatokért!”'' Ugyanígy megkegyelmezett a többi halálraítéltnek is, akiknek ítéletét eléje terjesztették.
 
Lincoln a saját feladatának tekintette a háború irányítását: ő jelentette be a Konföderáció tengerpartjának blokádját, ő terjesztette ki az önkéntesek szolgálati idejét, és ő növelte meg a hadsereg létszámát, holott mindez a Kongresszus feladata lett volna. A kémek, csempészek és ellenséges agitátorok miatt a személyes szabadságjogok egy részét is felfüggesztette, s lehetővé tette, hogy katonák tartóztassanak le olyan háborúellenes szónokokat, mint például a hírhedt [[Clement C. Vallandigham]]. A tiltakozóknak így felelt: ''„Agyon kell hát lövetnem egy egyszerű katonafiút, aki dezertál, és a haja szálát sem görbíthetem meg egy fortélyos agitátornak, aki dezertálásra buzdítja?”''
 
A déliek távozása után a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] mindkét házában republikánus többség jött létre, s ez lehetővé tette több, régóta követelt törvény elfogadását, amit eddig a déliek meg tudtak akadályozni. A Morril-féle (1861), majd a késöbbi (1862, 1864) vámtörvények az ipar védelmében példátlan módon megemelték a vámokat. A telepestörvénnyel (Homestead Act, 1862) lehetővé tették, hogy minden farmer jelképes összeg fejében birtokba vehessen 160 [[acre (mértékegység)|acre]] (kb. 65 [[hektár]]) nyugati földet. A Morril-féle földadományozási törvény földeket juttatott az egyes államoknak mezőgazdasági és ipari iskolák létesítésére, s törvényt hoztak a transzkontinentális vasútvonal megépítéséről is (1862). Átalakították az adórendszert, létrehozták a nemzeti bankrendszert, s nemzeti papírpénzt adtak ki (1863). Bevezették a sorozást is, bár emiatt súlyos zavargások törtek ki [[New York]]ban. A háború jórészt a Konföderáció területein folyt, s ezért Észak és Nyugat fejlődése folytatódhatott: [[Nevada]] 1864-ben államként csatlakozhatott az Unióhoz.
 
A háború első két évében katonai sikerekre nem került sor, csak az államadósság és az adók növekedtek. 1862 elején az elnöknek kellett határozott paranccsal akcióra kényszeríteni a tábornokokat. Az óvatos Lincoln a republikánusok szemében túlságosan passzív, a demokraták szemében pedig túlságosan radikálisnak tűnt, emberségét és becsületességét elismerték, de nem tartották nagy politikusnak. Lincoln kénytelen volt nyilvános levelekben megindokolni politikai intézkedéseit. Sokáig azt hangoztatta, hogy a háború célja az Unió helyreállítása, s állami kárpótlást is ígért azoknak a rabszolgatartó északi vagy déli államoknak, amelyek törvényt hoztak a rabszolgaság fokozatos felszámolásáról. 1862 nyarán látta be, hogy a nagyobb külföldi és belföldi támogatás érdekében neki kell felszabadítani elnöki kiáltvánnyal a rabszolgákat (és azt sem akarta, hogy ezt a Kongresszus tegye meg helyette). Az első jelentősebb északi győzelem, az antietami csata (szeptember 17.) után jelentette be, hogy 1863. január elsejétől érvénybe lép a lázadók területein élő rabszolgákat felszabadító úgynevezett emancipációs nyilatkozata, amelyet a katonai szükségszerűségre hivatkozva tett közzé. ''„Egész életemben sohasem voltam biztosabb abban, hogy jó dolgot cselekszem, mint amikor aláírtam ezt az iratot!''” jelentette ki. Ezután engedélyezte a feketékből felállított katonai egységek létrehozását is.
 
Miután 1862 novemberében leváltotta a keleti hadsereg túl sokat tétovázó és késlekedő parancsnokát, McClennan tábornokot, igen hosszan kereste azt a katonatisztet, aki aktív és határozott hadműveleteivel képes megsemmisíteni a Konföderáció hadseregét. Az Unió hadseregei számtalan kudarc és félsiker után csak 1863-ban értek el jelentősebb eredményeket és ezekkel a győzelmekkel biztosították, hogy az európai nagyhatalmak nem ismerték el önálló államnak a Konföderációt. A gettysburgi csatában (július 1-3.) sikerült súlyos csapást mérni a déli Lee tábornok Pennsylvaniáig hatoló hadseregére. Lincoln a katonák temetőjének felavatásakor mondta el híres gettysburgi beszédét, amelyben megfogalmazta, hogy nemcsak az alkotmányos szabadságért, hanem az emberi egyenlőséget képviselő rendszerért kell folytatni a polgárháborút: ''„Nyolcvanhét évvel ezelőtt atyáink új nemzetet hoztak létre e kontinensen, amely a szabadságban fogant, és ama elvnek szenteltetett, hogy minden ember egyenlő. Most nagy polgárháborút vívunk, amelyben eldől majd, hogy sokáig fennmaradhat-e a nemzet, és bármely más, hasonló módon létrejött és ilyen elveket valló nemzet... Magunkat kell itt ama nagy feladatnak szentelnünk, amely előttünk áll, e dicső halottak példája növelje meg ragaszkodásunkat azon ügyhöz, amelyért ők mindent feláldoztak, határozzuk el ünnepélyesen, hogy nem haltak meg hiába, hogy e nemzet Isten segedelmével újjá fog születni a szabadságban, s hogy a nép kormányzata, a nép által és népért létrejött kormányzat nem fog eltűnni a Föld színéről.”''
 
Miután Grant tábornok [[Vicksburg]] elfoglalásával Mississippi utolsó déli kézen lévő erődjét is az Unió kezére juttatta (1863. július 4.) majd [[Chattanooga]] felmentésével (november 23-25.) megnyitotta a hadsereg útját [[Georgia (állam)|Georgia]] fővárosa felé, Lincoln megtalálta személyében azt a főtisztet, akit évek óta keresett, és 1864 márciusában az Unió hadseregének főparancsnokának nevezte ki. Lincoln ekkor már kialakította elképzeléseit a déli államok rekontsrukciójáról: a Konföderáció főtisztviselőinek kivételével minden lázadónak kegyelmet akart adni, a rabszolgáktól eltekintve tulajdonuktól sem kívánta megfosztani őket, s azt tervezte hogy amikor az 1860-ban szavazati joggal rendelkező állampolgárok (vagyis a fehér férfiak) 10%-a hűségesküt tesz az Uniónak, államuk visszakapja önkormányzatát. Ezzel a programmal meg tudta szerezni mind a demokraták, mind a radikális és konzervatív politikusok támogatását.
 
A program végrehajtása érdekében azonban előbb meg kellett nyernie az 1864-es elnökválasztást. Lincoln hallani sem akart arról, hogy a választást a háborúra való tekintettel elhalasszák: ''„Választások nélkül nem lehet szabad kormányzatunk!”'' Győzelme érdekében nem volt hajlandó meggyorsítani az őt támogató [[Colorado]] és [[Nebraska]] állammá nyilvánítását, s nem rendelt el választásokat az északi megszállás alatt álló déli államokban sem. A békepárti demokraták fegyverszünetet követeltek, és McClellan tábornokot jelölték elnöknek, a háborúpárti demokraták pedig Nemzeti Unió Párt néven a republikánusokkal egyesülve Lincolnt jelölték, azzal a jelszóval, hogy a ''„Folyón való átkelés közben nem váltunk lovat!”'' A választás eredményét az döntötte el, hogy [[William Tecumseh Sherman|Sherman]] északi tábornok szeptember 4-én megüzenhette: elfoglalta [[Atlanta|Atlantát]], Georgia fővárosát, az Unió flottája pedig megszállta a Konföderáció utolsó kikötőit is. Nyilvánvalóvá lett, hogy a háborút hamarosan meg fogják nyerni, s ezzel [[Andrew Jackson]] óta Lincoln vált az első elnökké, akit újraválasztottak. Amint ő is megfogalmazta: "Ezzel bebizonyosodott, hogy a nép kormánya fenn tudja tartani a választást egy nagy polgárháború közepette is. A világ idáig nem tudhatta, hogy ilyesmi lehetséges."
 
=== Második ciklusa ===
Év végi üzenetében támogatást kért a rabszolgaságot eltörlő, XIII. alkotmánykiegészítéshez, amelyre a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] 1865. február 1-jén tett javaslatot, s ez év decemberében lépett életbe. Lincoln ezt már nem érhette meg. Újraválasztásával megsokasodtak az erőszakos déli tervek, s merényletkísérletekre is sor került. Élete utolsó hetei örömteliek voltak: április 4-én ellátogathatott a Konföderáció elfoglalt fővárosába, [[Richmond]]ba, ahol a volt rabszolgák megható ünneplésben részesítették, s öt nap múlva megtudta, hogy Lee tábornok Appomatoxnál letette a fegyvert. Nagylelkű békét kívánt kötni, s ezt mondta a főparancsnokoknak: ''„Hagyják, hogy megadják magukat és hazatérjenek otthonaikba, csak fegyvert ne fogjanak újra. Hadd menjenek valamennyien, a tisztek és a többiek is, én csak engedelmességet akarok, nem további vérontást... Senkit sem akarok megbüntetni, bánjanak velük minden szempontból liberálisan. Mi csak azt kívánjuk, hogy ezek az emberek újból az Unióhoz kötődjenek, és alávessék magukat törvényeinek.”'' Nem akarta radikálisan átalakítani a déli államok társadalmi rendszerét sem: azt tervezte, hogy egyelőre csak a műveltebb és a hadseregben harcoló feketék számára biztosít politikai jogokat.
 
=== A halálos lövés után ===
[[John Wilkes Booth]], miután Lincolnt lelőtte, kiugrott az elnöki páholyból, a színpadra zuhant és megsérült. Majd ezt mondta "Sic Semper Tyrannis". Mindenki láthatta, ki a merénylő, alig 3 nappal később rátaláltak és lelőtték. Az elnök felesége eleinte föl sem fogta, mi történt, azt hitte, Abe szunyókál. Miután kiderült, mi történt, az egész Ford színház (a merénylet helyszíne) kétségbeesett, és egy bizonyos Dr. Charles Leale néhány társával együtt, azon nyomban megvizsgálta az elnököt. Megállapították, hogy a golyó a bal füle és a koponyája között hatolt be, és a seb halálos. Négy katona átszállította az elnököt a színházzal szemben lévő épületbe, Petersonhoz, aki mellesleg katona volt, csak akkor nem teljesített szolgálatot. Fél 11-kor megkezdődött a virrasztás a haldokló felett, aki 1865. április 15-én belehalt sérülésébe.
 
=== Későbbi megítélése ===
Szerénysége, becsületessége, humora, embersége miatt, az Unió megvédelmezése, a rabszolgák felszabadítása, a demokratikus kormányzáshoz való ragaszkodása következtében, valamint drámai halálára való tekintettel az amerikai politikai kultúra egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő, legendás személyiségévé vált.
 
=== Magánélete ===
Lincoln felesége, [[Mary Todd Lincoln]] elviselhetetlen nőszemély volt. Nem ismerte a határt sem anyagilag, sem érzelmileg. Előfordult, hogy egy hónap alatt 500 pár cipőt vett magának. Mindamellett jószívű asszony volt. Valahányszor ajándék érkezett a Fehér Házba - legyen az étel, ital - fölpakolta a kocsira, és a katonai kórházba hajtatott, ahol szétosztotta az „ajándékot” a sebesültek között. Négy gyermeke közül Abe Tadet dédelgette legjobban, aki [[farkastorok]]kal született, emiatt beszédhibás volt. Taden kívül senki - legyen az akár magas, akár alacsony beosztású személy - nem engedhette meg magának, hogy bocsánatkérés nélkül rontson be hivatalos ülésekre.
 
Elsőszülött gyermeke, Robert, jóvágású, bajuszos fiatalember volt. Lincolnnak két gyermeke halálát is meg kellett érnie. Edward Baker Lincoln alig négyéves korában halt meg, míg William Wallace Lincolnt, aki 50-ben született, a tífusz ragadta el 1862. február 20-án.
 
== Felhasznált irodalom ==
* [[Hahner Péter]]: Az [[Egyesült Államok]] elnökei, Maecenas kiadó, 2006.
 
== Elődök és utódok ==
{{dobozkezdet}}
{{utódlás doboz | előd = [[James Buchanan]] | cím = [[Az Amerikai Egyesült Államok elnöke]] | mikor = [[1861]]. [[március 4.]] – [[1865]]. [[április 15.]] | utód = [[Andrew Johnson]] }}
{{dobozvég}}
 
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Abraham Lincoln}}
* [http://www.whitehouse.gov/history/presidents/al16.html Életrajza a Fehér Ház honlapján]
* [http://rogerjnorton.com/Lincoln2.html Abraham Lincoln Research Site (eng)]
* [http://rogerjnorton.com/Lincoln.html Abraham Lincoln Assassination (eng)]
 
{{USA-elnökök}}
 
{{DEFAULTSORT:Lincoln, Abraham}}
{{Link FA|ca}}
{{Link FA|de}}
 
[[Kategória:Az USA elnökei]]
[[Kategória:Meggyilkolt politikusok]]
[[Kategória:Anglo-amerikaiak]]
 
[[en:Abraham Lincoln]]
[[af:Abraham Lincoln]]
[[am:አብርሀም ሊንከን]]
[[an:Abraham Lincoln]]
[[ang:Abraham Lincoln]]
[[ar:أبراهام لينكون]]
[[arz:ابراهام لينكولن]]
[[ast:Abraham Lincoln]]
[[az:Avraam Linkoln]]
[[bar:Abraham Lincoln]]
[[bat-smg:Abrahams Lėnkuolns]]
[[bcl:Abraham Lincoln]]
[[be:Абрахам Лінкальн]]
[[be-x-old:Абрагам Лінкальн]]
[[bg:Ейбрахам Линкълн]]
[[bn:আব্রাহাম লিংকন]]
[[br:Abraham Lincoln]]
[[bs:Abraham Lincoln]]
[[ca:Abraham Lincoln]]
[[ceb:Abraham Lincoln]]
[[co:Abraham Lincoln]]
[[cs:Abraham Lincoln]]
[[cy:Abraham Lincoln]]
[[da:Abraham Lincoln]]
[[de:Abraham Lincoln]]
[[dsb:Abraham Lincoln]]
[[dv:އަބްރަހަމް ލިންކަން]]
[[el:Αβραάμ Λίνκολν]]
[[eo:Abraham Lincoln]]
[[es:Abraham Lincoln]]
[[et:Abraham Lincoln]]
[[eu:Abraham Lincoln]]
[[fa:آبراهام لینکلن]]
[[fi:Abraham Lincoln]]
[[fo:Abraham Lincoln]]
[[fr:Abraham Lincoln]]
[[fy:Abraham Lincoln]]
[[ga:Abraham Lincoln]]
[[gan:亞伯拉罕·林肯]]
[[gd:Abraham Lincoln]]
[[gl:Abraham Lincoln]]
[[gv:Abraham Lincoln]]
[[hak:Â-pak-lâ-hón Lìm-khén]]
[[he:אברהם לינקולן]]
[[hi:अब्राहम लिंकन]]
[[hif:Abraham Lincoln]]
[[hr:Abraham Lincoln]]
[[hy:Աբրահամ Լինքոլն]]
[[id:Abraham Lincoln]]
[[ie:Abraham Lincoln]]
[[ilo:Abraham Lincoln]]
[[io:Abraham Lincoln]]
[[is:Abraham Lincoln]]
[[it:Abramo Lincoln]]
[[ja:エイブラハム・リンカーン]]
[[jv:Abraham Lincoln]]
[[ka:აბრაამ ლინკოლნი]]
[[km:អាប្រាហាម លីនខូន]]
[[kn:ಅಬ್ರಹಮ್ ಲಿಂಕನ್]]
[[ko:에이브러햄 링컨]]
[[la:Abrahamus Lincoln]]
[[lb:Abraham Lincoln]]
[[lt:Abraham Lincoln]]
[[lv:Abrahams Linkolns]]
[[mi:Abraham Lincoln]]
[[mk:Абрахам Линколн]]
[[ml:അബ്രഹാം ലിങ്കൺ]]
[[mr:अब्राहम लिंकन]]
[[ms:Abraham Lincoln]]
[[my:အေဘရာဟမ် လင်ကွန်း]]
[[nah:Abraham Lincoln]]
[[nap:Abraham Lincoln]]
[[nds:Abraham Lincoln]]
[[nl:Abraham Lincoln]]
[[nn:Abraham Lincoln]]
[[no:Abraham Lincoln]]
[[oc:Abraham Lincoln]]
[[os:Линкольн, Авраам]]
[[pam:Abraham Lincoln]]
[[pap:Abraham Lincoln]]
[[pl:Abraham Lincoln]]
[[pms:Abraham Lincoln]]
[[pnb:ابراہام لنکن]]
[[pt:Abraham Lincoln]]
[[qu:Abraham Lincoln]]
[[rm:Abraham Lincoln]]
[[ro:Abraham Lincoln]]
[[ru:Линкольн, Авраам]]
[[rue:Абрагам Лінколн]]
[[rw:Abraham Lincoln]]
[[scn:Abraham Lincoln]]
[[sco:Abraham Lincoln]]
[[sh:Abraham Lincoln]]
[[simple:Abraham Lincoln]]
[[sk:Abraham Lincoln]]
[[sl:Abraham Lincoln]]
[[sq:Abraham Lincoln]]
[[sr:Абрахам Линколн]]
[[sv:Abraham Lincoln]]
[[sw:Abraham Lincoln]]
[[ta:ஆபிரகாம் லிங்க்கன்]]
[[te:అబ్రహం లింకన్]]
[[tg:Авраҳам Линколн]]
[[th:อับราฮัม ลินคอล์น]]
[[tl:Abraham Lincoln]]
[[tr:Abraham Lincoln]]
[[tt:Авраам Линкольн]]
[[uk:Авраам Лінкольн]]
[[ur:ابراہام لنکن]]
[[uz:Abraham Lincoln]]
[[vi:Abraham Lincoln]]
[[war:Abraham Lincoln]]
[[yi:אברהם לינקאלן]]
[[yo:Abraham Lincoln]]
[[za:Linzgenj]]
[[zh:亚伯拉罕·林肯]]
[[zh-min-nan:Abraham Lincoln]]
[[zh-yue:林肯]]