Wikipédia

„Saguaro” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ripchip Bot (vitalap | szerkesztései)
9 144 szerkesztés
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: udm:Сагуаро
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
38 137 szerkesztés
a form. AWB
21. sor:
== Elterjedése ==
[[Fájl:Carnegiea gigantea 1.jpg|thumb|left|240 px|Carnegiea gigantea virága]]
Hazája [[Arizona]], Mexikó [[Sonora]] tartománya és [[Kalifornia]] délkeleti részének félsivatagos területe. Bár Amerikának ez a része közel esik a [[Csendes-óceán]]hoz, az onnan induló esőfelhőket felfogják a több ezer méter magas hegyvonulatok. A keletről erre sodródó, amúgy is ritkás esőfelhőket a [[Sziklás-hegység]] 4000 m-nél is magasabb hegyláncai tartják fel. A magas hegyláncokkal körülzárt fennsíkok hónapokig nem kapnak esőt. Az évi csapadék alig 200-300 200–300 mm, de ennek megoszlása is szélsőségesen egyenetlen: néhány esős napon esik le az egész. A déli órákban a hőmérséklet gyakorta eléri a 45 °C-ot, de a keveset párologtató és sokat raktározó kandeláberkaktuszok azt is kibírnák, ha néhány évig egyáltalán nem esne az eső.
 
== Felépítése ==
Eleinte függőlegesen fölfelé nő, majd a legtöbbször karosan elágazik; erről kapta a '''kandeláberkaktusz''' nevet. A 100–200 éves vagy még ennél is idősebb példányok magassága eléri a 11–14 m-t, törzsük átmérője a 40–60  cm-t. Oldalágai ritkásak, különböző magasságban hajtanak ki a törzsből, és mihelyst eltávolodtak tőle annyira, hogy zavartalanul elférjenek mellette, ugyancsak fölfelé nőnek tovább. 12–14 bordája párhuzamos, meglehetősen nagy, tompa. Az areolák elég sűrűn ülnek a bordák élvonalán, és barna nemezesek. A tíz vagy több, 1–2  cm hosszú peremtövis sugarasan áll, a 3 vagy több középtövis 4–7  cm-es, előreálló, erős.▼
 
Virágai a hajtás csúcsrészén csoportosan nyílnak, fehér szirmaik ívesen kihajolnak. A virág közepéből kiemelkedik a többágú bibe, amit koszorúszerűen vesznek körül a sűrűn álló, sárga porzók, amik csaknem teljesen kitöltik a szirmok töve és a bibe közötti részt. A virágok éjszaka kezdenek nyílni, de csak nappal tárják ki teljesen szirmaikat. Termése kb. 7–8  cm hosszú, megnyúlt, kékes-piros színű, vörös pulpájú bogyó.▼
▲Eleinte függőlegesen fölfelé nő, majd a legtöbbször karosan elágazik; erről kapta a '''kandeláberkaktusz''' nevet. A 100–200 éves vagy még ennél is idősebb példányok magassága eléri a 11–14 m-t, törzsük átmérője a 40–60 cm-t. Oldalágai ritkásak, különböző magasságban hajtanak ki a törzsből, és mihelyst eltávolodtak tőle annyira, hogy zavartalanul elférjenek mellette, ugyancsak fölfelé nőnek tovább. 12–14 bordája párhuzamos, meglehetősen nagy, tompa. Az areolák elég sűrűn ülnek a bordák élvonalán, és barna nemezesek. A tíz vagy több, 1–2 cm hosszú peremtövis sugarasan áll, a 3 vagy több középtövis 4–7 cm-es, előreálló, erős.
 
▲Virágai a hajtás csúcsrészén csoportosan nyílnak, fehér szirmaik ívesen kihajolnak. A virág közepéből kiemelkedik a többágú bibe, amit koszorúszerűen vesznek körül a sűrűn álló, sárga porzók, amik csaknem teljesen kitöltik a szirmok töve és a bibe közötti részt. A virágok éjszaka kezdenek nyílni, de csak nappal tárják ki teljesen szirmaikat. Termése kb. 7–8 cm hosszú, megnyúlt, kékes-piros színű, vörös pulpájú bogyó.
 
== Felhasználása ==
 
Szárított törzsét építőanyagnak (gerendának) és tűzifának használják. Viaszos beléből régebben fáklyát készítettek.
 
== Rokonsági viszonyai ==
 
A monotipikus '''''Carnegia gigantea''''' bélyegeiben mind a [[Neobuxbaumia]], mind a [[Pachycereus]] nemzetségekre jellemző karakterek megjelennek. A faj taxonómiai besorolása jelenleg is vizsgálatok tárgyát képezi, Arias ''et al.'' (2005) [[kladisztika]]i elemzése alapján a [[Pachycereus]] nemzetség külcsoportját képezi.
 
== IrodalomForrások ==
* Arias S. et al. (2005): Phylogenetic relationships in Peniocereus (Cactaceae) inferred from plastid DNA sequence data. J Plant Res 118. pp.  317–328▼
 
▲* Arias S. et al. (2005): Phylogenetic relationships in Peniocereus (Cactaceae) inferred from plastid DNA sequence data. J Plant Res 118. pp. 317–328
 
{{commons|Saguaro}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Saguaro”