„Nagy László (pszichológus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
6. sor:
Atyja id. Nagy László tanár és tanügyi író, anyja a kisújszállási főbíró lánya. Nagy László elemi iskoláit [[Nagykőrös]]ön végezte, középiskolai tanulmányokat a budapesti református gimnáziumban folytatott, 1875-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a [[budapesti egyetem]]en végzett, pályakezdőként a [[borsod]]i Bottlik család gyermekeihez fogadták fel nevelőnek. A középiskolai tanári diploma (1881) megszerzése után Budapest [[II. kerület]]ében a tanítóképzőben tanított (1881-1907), majd [[VI. kerület]]i állami tanítóképző tanáraként működött. [[Természettudomány]]i tárgyakat tanított, később főleg [[lélektan]]t és [[pedagógia|pedagógiát]].
1896-ban megszervezte a II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszust, melynek napirendjébe felvette a gyermekpszichológiai kérdések témakörét. Az 1899-ben megalapított Magyar Tanítóképző Intézeti Tanárok Egyesülete főtitkárává választotta, melynek folyóiratát, a ''Magyar Tanítóképző'' címűt szerkesztette. 1903-ban megszervezte a
A [[VI. kerület]]i állami tanítóképzőben lélektani laboratóriumot létesített, amely az ő irányítása alatt a kísérleti pszichológia és a [[gyermektanulmány]] továbbképző központjává vált. Az Apponyi Kollégiumban Nagy László kísérleti pszichológiát adott elő (1916). 1918-ben kinevezték tanítóképző intézeti szakfelügyelőnek. Az [[őszirózsás forradalom]]ban és a [[magyar kommün]]ben vállalt szerepe miatt 1922-ben nyugdíjazták. Ő töretlenül folytatta gyermektanulmányi munkáját, megszervezte a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, ahol lélektani laboratóriumot működtetett, amelyben főleg pályaalkalmassági vizsgálatokat végzett, haláláig azt vezette.
| |||