Wikipédia

„Szerbhorvát nyelv” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
Teesi (vitalap | szerkesztései)
35 szerkesztés
Súlyos helyesírási hibák a Wikipédiában. Ébresztő magyar!
3. sor:
== A szerbhorvát nyelv fogalmának rövid története ==
 
Már a [[XIX-ik. század]] közepe táján, az idegen hatalmak uralma alatt élő népeik egyesüléséről álmodozó szerb és horvát értelmiségiek egy csoportja azon fáradozott, hogy kidolgozza egy közös irodalmi nyelv normáit. Például, abban az időszakban egyeztették a szerb [[Vuk Karađić]] által leegyszerűsített [[cirill írás|cirill ábécét]] azzal a [[latin írás|latin ábécével]], amit a horvátok ma is használnak. Később a szerbek is átvették ezt az ábécét, és a cirill betűs mellett használják. Ugyanakkor, mindkét nyelv helyesírását a Vuk Karađić által javasolt fonetikai elv alapján reformálták meg.
 
Az első világháború után létrejött [[Jugoszlávia]], a győztesek közé tartozó [[Szerbia]] égisze alatt. Ekkor kezdték hivatalosan érvényesíteni a szerbhorvát nyelv eszméjét a [[belgrád]]i hatóságok, de a függetlenségre vágyó horvátok ezt soha sem fogadták el.
 
A kommunista Jugoszláviában, immár a horvát kommunisták beleegyezésével is, az [[Újvidékújvidék]]i megegyezés (1954) nyomán, a szerbhorvát nyelv, és mellette a horvát-szerb nyelv fogalmak hivatalosak lettek, és a két nyelv egymáshoz közelítése az állampárt politikájának részévé vált.
 
A [[XX-ik. század]] 90-es éveiben Jugoszlávia szétesett, és a szerbhorvát nyelv fogalmát elvetették az új államokban. Ma különálló nyelvekről beszélnek hivatalosan is. Ezek a [[szerb nyelv]], a [[horvát nyelv]] és a [[bosnyák nyelv]]. Vita folyik a [[montenegrói nyelv]]ről, amit [[Montenegró]] függetlenéfüggetlenné válása nyilvánvalóan befolyásolni fog. Ha egyes történelmi időszakokban a közös elemekre esett a hangsúly és tompították a különbségeket, most ennek az ellenkezője az irányzat minden érintett országban.
 
== Területi változatok ==
22. sor:
A fenti dialektusoknak a felosztás elvétől függően még több alcsoportjuk is van. Például a štokav dialektust általában még ''ó- és újštokav'' változatra szokták osztani.
 
Egyesek az ún. '''torlak''' ('''torlački)''' dialektust a štokavski-kajkavski-čakavski felosztás negyedik elemeként sorolják be. Ezt a dialektust Délkelet -Szerbiában (Niš és Vranje környékén), [[Koszovó]] és [[Macedónia]] egyes részein, továbbá Északkelet-Bulgáriában beszélik, de ezt használja a pár ezres [[Krassó|krassói]] horvát (karasován) közösség is Romániában. A nyelvjárás jellemzője a nyelvtani esetek teljes hiánya (a bolgár és a macedón nyelvhez hasonlóan). Bolgár nyelvészek a torlakot általában bolgár dialektusnak tartják.
 
A kajkavski kifejezés egyesek szerint nem csak az említett horvát dialektus elnevezésére használható, hanem annak a párosnak a közös neve, amelybe a horvát kajkavski nyelvjárás mellett a [[szlovén nyelv]] is beletartozik. A szlovénban ugyanis a kérdőszó szintén ''kaj'', sőt a szlovén nyelv ugyanúgy ''ekavski'', mint a horvát kajkavski nyelvjárást beszélők legnagyobb része.
28. sor:
*Létezik egy dialektusok feletti felosztás is három úgynevezett kiejtésre ('''izgovori'''), az [[ószláv]] eredetű '''''jat''''' (fonetikai jele '''ě''') továbbfejlődése szerint:
**'''ekavski''': Az ószláv '''''jat'''''-ból '''''e''''' hang lett. Pl. ószláv '''mlěko''' > '''mleko'''. Leginkább Szerbiára és Horvátország északnyugati részére jellemző. Szerbiában Užice környéke és a [[Szandzsák]] (ezek ijekavski területek), valamint a [[Bácska]] keskeny nyugati és északnyugati sávja kivételével mindenhol ez használatos (a koszovói szerbek is ezt beszélik). Horvátországban Zágrábban és környékén, [[Sziszek]] (Sisak) környékén, Károlyvárosban ([[Karlovac]]), a Drávamellék nyugati részén ([[Varasd|Varasddal]] és Kaproncával), a horvát Zagorjéban, Muraközben, Szlavóniának a magyar határ mellett húzódó hosszú sávjában, [[Eszék]] és [[Vinkovci]] környékén, Isztria keleti és egyes északi részein, Rijekában, Gorski kotar egy részén és Horvátország legnagyobb szigetén, [[Cres]]-en beszélik. Magyarországon a baranyai horvátok egy része beszéli, illetve a szerbek is ekavski nyelvjárásúak.
**'''ijekavski''' vagy '''jekavski''': Az ószláv '''''jat'''''-ból '''''je''''' vagy '''''ije''''' hangcsoport lett. Pl. ószláv '''mlěko''' > '''mlijeko'''. Szlavónia egyes részein, Gorski kotarban (Zágráb és [[Rijeka]] között, Delnice és környéke), a žumberakiŽumberaki-hegységben (Zágrábtól délnyugatra, a szlovén határ mellett), Likában, a boszniai határőrvidéken ''(Bosanska krajina)'' és Nyugat-Bosznia nagy részén, valamint [[Dalmácia|Dalmáciának]], Boszniának és Hercegovinának a Boszna és Neretva folyó vonalától keletre eső részén (beleértve Dubrovnikot és Szarajevót is) beszélik. Az adriai szigetek közül Mljet és Lastovo ijekavski. Szerbiára az ijekavski kevésbé jellemző, Užice környéke és a Szandzsák viszont ijekavski, valamint Montenegró legnagyobb része is.
**'''ikavski''': Az ószláv '''''jat'''''-ból '''''i''''' hang lett. Pl.: ószláv '''mlěko''' > '''mliko'''. Ezt a nyelvváltozatot beszélik Nyugat-Bosznia egyes részein, Közép-Boszniában (Travnik környéke), Nyugat-Hercegovinában (a Neretvától nyugatra), Dalmáciának a Neretva-torkolattól északnyugatra eső teljes területén, a Bácska keskeny nyugati és északnyugati sávjában, Montenegró nyugat-tengermelléki területein, a magyarországi [[Mohács]] környékén. '''
 
*Irodalmi változatok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerbhorvát_nyelv”