„Rasztiszláv morva fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
32. sor:
<ref name="Korai magyar:Morvák">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon |chapter=Morvák|editor=Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |years=1994 |id=ISBN 963 05 6722 9}} </ref>
Rasztiszláv is függetleníteni akarta magát a frankoktól, amiért Lajos megtámadta országát, ő azonban ekkor visszaverte a frankokat. A sikeren felbuzdulva egyházát függetleníteni akarta a frank egyháztól
[[861]]-ban Német Lajos ellen fellázadt fia, [[Karlmann keleti frank király|Karlmann]], aki mellé Rasztiszláv is odaállt. Rasztiszláv elhatározta, hogy független szláv egyházat alapít, szláv anyanyelvű istentisztelettel. Ennek érdekében [[III. Mihály bizánci császár]]hoz fordult [[863]]-ban, aki egy testvérpárt, [[Szent Cirill|Cirillt]] és [[Szent Metód|Metódot]] küldte a morvákhoz, akik megnyerték a pápa beleegyezését is az önálló szláv egyház felállításához. Közben azonban Lajos békét kötött fiával, Karlmannal, és szövetséget kötött [[Tull]]ban [[I. Borisz bolgár kán]]nal, aki viszont a bizánciaktól független bolgár egyházat szeretett volna felállítani. Lajos és Borisz közösen támadtak Rasztiszlávra, aki Dowina ([[Dévény]]?) várában sikerrel védekezett, végül [[864]]-ben mégis kénytelen volt békét kötni. [[869]]-ben Német Lajos fia, [[Vastag Károly]] ment sereggel Rasztiszláv ellen, hogy helyette unokaöccsét, [[I. Szvatopluk]]ot segítse a trónra, de nem tudta bevenni a várát. Szvatopluk azonban így is uralkodni kezdett [[870]]-től Karlmann védnöksége alatt. <ref name="Korai magyar:Morvák"/>
| |||