„Lappföldi háború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: zh:拉布蘭戰爭 |
a Hibásan használt "végül is" javítása végülre; lásd: Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)/Archív35#Végül is mit jelent a végül is? |
||
35. sor:
Az első néhány hétben a németek visszavonulása észak felé teljes békességben zajlott, ugyanis kölcsönös megegyezés alapján – amelyet a szovjetek előtt természetesen titokban tartottak – a németek egy előre megegyezett „menetrend” szerint haladtak, míg a finnek a szovjetek félrevezetésére üres lövészárkokat és bunkereket támadtak. Két hét után azonban a szovjetek rájöttek erre és azonnal követelték a finn hadvezetéstől egy nagy erejű támadás megindítását. A finnek tehát egy kockázatos invázióba kezdtek a svéd határ mellett található [[Tornio]] irányába [[október 1.|október 1-jén]]. A németek hét napi ellenállás után kénytelennek voltak visszavonulni, nagy veszteségeket szenvedve.
A [[Tornio-i csata]] kezdetén a finnek fogságba ejtettek több mint száz német katonát. Az ő kiszabadításuk érdekében [[Lothar Rendulic]] német (osztrák) vezérezredes ''(Generaloberst)'' finn civilek túszul ejtését rendelte el. A németek 132 személyt ejtettek túszul [[Kemi]] városából és 130-at [[Rovaniemi]]ből. Rendulic megüzente a finn parancsnokságnak, hogy ha a német hadifoglyokat nem bocsátják szabadon, akkor a túszokat azonnal agyonlöveti. [[Hjalmar Siilasvuo]] altábornagy visszautasította a követelést és visszaüzent, hogy ha németek agyonlövik a finn túszokat, akkor a finnek agyonlövik az összes német hadifoglyot és a német sebesülteket is akiket a tornio-i kórházban kezeltek. Ennek a fenyegetésnek köszönhetően a németek végül
A németek végül
== Fordítás ==
|