Wikipédia

„Sablon:Vitrin/6” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
====[[TextilanyagokHóstát hegesztése(Kolozsvár)|Hóstát]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2011. 04. 1129.)====
 
[[Fájl:Protective clothing, Strategic Missile Forces MuseumKolozsvar17szazad.JPGjpg|150px|jobbra]]
[[Kolozsvár]]nak a keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig '''hóstátokként''' ismerték. Az itt lakó földműves népet '''(hóstátiak)''' hagyományos életmódja, belső szokásrendszere külön közösséggé kovácsolta, büszkén vallották és vallják magukat mind a mai napig városi polgároknak, de ugyanakkor „földészeknek” is. A mai, a közösség megjelöléséül szolgáló kifejezés eredetileg területet jelölt.
A '''textilanyagok hegesztése''', mint általában a [[Hegesztés (fémek) |hegesztés]], különálló – ez esetben valamilyen textíliából ([[kelme|kelméből]]) készült – alkatrészek oldhatatlan kötéssel történő összeerősítésére szolgál. A hagyományos [[varrás]]nál a tű átszúrja a textilanyagot, következésképp abban a varrat mentén apró lyukak keletkeznek, amelyeket azonban a [[varrócérna]] nem tud lég- és vízmentesen tömíteni. Egyes felhasználási területeken, például vízhatlan vagy vegyszerálló, légmentesen záródó védőruhák esetében ezért gondoskodni kell arról, hogy ilyen lyukacskák ne keletkezhessenek, vagy legalábbis úgy le kell fedni az ilyen varratokat, hogy tökéletesen szigetelve legyenek. Az előbbi esetben az összevarrandó alkatrészeket hegesztéssel lehet egymáshoz rögzíteni, az utóbbi esetben pedig a varratot egy fölé hegesztett műanyagfólia-szalaggal lehet borítani. A felhasználási terület dönti el, hogy melyik eljárás alkalmazása célszerűbb az adott esetben.
 
Napjainkban a '''Hóstát''', mint területről alkotott fogalom, leginkább a történelmi (várfallal övezett) [[Belváros (Kolozsvár)|belvárostól]] keletre eső városrészre vonatkozik, amelynek egykori főutcái a [[Magyar utca (Kolozsvár)|Magyar]] (mai nevén ''Bulevardul 21. Decembrie 1989'') és a [[Külső Közép utca (Kolozsvár)|Külső Közép utca]] (mai nevén ''Calea Dorobanților).'' De a Hóstát kiterjed az úgynevezett [[Kétvízköz]]re és [[Hídelve|Hídelvére]] is, valamikor fel egészen [[Kolozsmonostor|Monostorig]]. Korábban a Hídelve számított a legnépesebb hóstátnak. A fogalom a 20. század első felében vált egy településföldrajzi megjelölésből olyan identitásjelzővé, amely az egykori hóstátokból az újabb külterületekre kiszorult hóstátiakat, immár mint törzsgyökeres kolozsvári polgárokat az újonnan érkezőktől, a folyamatosan betelepülő magyar rurális ([[Kalotaszeg|Nádas-menti]], [[székelyföld]]i, [[aranyosszék]]i, [[mezőség]]i, [[Kis-Szamos|szamosháti]]) népességtől is markánsan, elválasztja. A hagyomány úgy tartja, hogy [[Bocskai István]], [[Erdély]] fejedelme [[hajdúk]]at telepített a Hóstátba, és a közvélemény az ő leszármazottaikat látja a hóstátiakban. A hóstátok lakossága Erdély minden részéről verődött össze. A legtöbben a közeli [[Kalotaszeg]]ről és a [[Mezőség]]ről, a Kolozsvár közvetlen környezetében lévő falvakból érkeztek. Megélhetésük alapja a gazdálkodás, a földművelés és az állattenyésztés volt. Noha a 18–19. században is újabb bevándorlókkal gyarapodtak, oly egységes és sajátos kultúrát alakítottak ki, hogy a [[Romániai magyarok|romániai magyar]] nemzetiség egyik kicsiny, de önálló néprajzi csoportjának tekinthetők. Hagyományaikat félvárosi mivoltuk ellenére is sokáig megőrizték; ennek egyik külső jeléhez, a földész viselethez az idősebb nemzedékek még ma is ragaszkodnak és erről könnyen felismerhetők.
 
<div align="right">''([[TextilanyagokHóstát hegesztése(Kolozsvár)|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Vitrin/6”