„Vendkérdés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ceterum censeo: a köz- és melléknevek kisbetűvel írandók |
helyesírás korr, br-ek ki |
||
1. sor:
A '''vendkérdés''' a [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovénok (vendek)]] körül kialakult teória, mely a [[magyarország]]i nemzetiség valóban szlovén, vagy éppen ellenkező származását fejtegeti. Az ügy tudományos jellegét teljesen elvesztette a [[trianoni békeszerződés]] óta. Egészen a [[második világháború]] végéig a legfelső magyar politikai körök – akik Trianon ügyét olykor az ellenzék elnémítására használták –, igyekeztek a békecsinálók és a nemzetiség előtt is igazolni, hogy nincs szó mégcsak szláv népről sem, ez alapján az összdélszláv eszméket hirdető [[Jugoszlávia|Jugoszláviának]] nincs joga a [[Muravidék]] birtoklására, ahol [[vend nyelv|vend (prekmurjei) nyelvet]] beszélő szlovénok élnek.
Legfőbb képviselője a ''vend nem szlovén'' elképzelésnek [[Mikola Sándor]] matematika-fizika tanár.
20 ⟶ 21 sor:
* A vendeknek semmi kapcsolatuk nem volt [[1920]]-ig a szlovénekkel.
Míg a [[trianoni békeszerződés]] foglalt határódosítások egyes esetben a román, csehszlovák, vagy jugoszláv felek hamis, történetietlen és valótlan bizonyítékaira alapozódott, addig valószínű, hogy a Vendvidéken a magyarok követték el a legsúlyosabb történelemhamisítást.
A vend valóban mutat a szlovén irodalmi nyelvtől, sőt alakított ki magának irodalmi normát. Valószínű, hogy van saját nyelvi normája, de ez még nem vonatkoztathatja el teljesen a szlovén nyelvtől. Szlovéniának tucatnyi olyan nyelvjárása van, amely egészen jól észlelhető eltérést mutat az írott nyelvtől. Szlovénia magas hegyvidéki terület, ezért a [[Habsburg Birodalom]]ban sem voltak olyan teljesen áthidalt kapcsolatok az egyes régiók között. Egészen nyugaton [[Olaszország]] és Szlovénia között beszélik a [[réziai nyelv]]et, amely szintén egy nagyon zárt térségben alakult ki és a legtöbb szlovén számára nehezen érthető.
Már a [[18. század]]ban, többek között a vendet sztenderdizáló [[Küzmics Miklós]] és [[Küzmics István]] is felmérték, hogy a [[tótság]]i lakosok (a Vendvidék régi neve) azonos néphez tartoznak mint a [[krajna]]i és [[stájer]] szlávok, viszont saját nyelvük van, ezért ezt célszerű használni.
A vend nyelvű emberek sosem vallották magukat vendeknek. A [[kiegyezés]]t követően amikor elterjedt a vendek és szlovének közti rokonságot is tagadó elmélet, akkor arra késztették a magyarországi szlovéneket, hogy a
[[Magyarország]] szétesésekor a szlovén politikai vezetők szorgalmazták az elszakadást, amely egyáltalán nem volt új gondolat. A parasztság és polgárság azonban azért nem ment bele, először csak az első időszakban, mert fogalmuk sem volt mi várhat rájuk a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban. Az első világháborús vereség és az ország egyszeri összeomlása oly gyorsan következett be, hogy az emberek szinte kétségbeesve nem tudták miként állnak talpra. Azonban évek alatt megbarátkoztak azzal, hogy ők többé nem Magyarország, hanem a délszláv állam részei.
Hogy ne lett volna kapcsolatok a vendek és a szlovének között, annak ellenkezőjét a mostani kutatások is bizonyítják. Tulajdonképpen nem olyan méretű kapcsolataik voltak a Habsburg fennhatóság alatt élő szlovénokkal, hogy azzal például a szlovén irodalmi nyelvet is átlehessen venni. Jóllehet Muraszombaton át kereskedelmi útvonal haladt Stájerországba, de figyelembe kell venni, hogy a Vendvidék korlátozottan művelhető földje, s rossz táji adottságai okán nem számíthatott arra, hogy bármilyen szempontból komolyan kiaknázhatják, így a lakossága többségében szegény paraszt maradt, nem alakult ki erős polgárság, vagy nemesség. A Mura is nehezen járható
Az elméletet hangoztatók között viszonylag kevés a képzett kutató, sőt ezek többnyire nem is beszélnek egy szláv nyelvet sem, így akik más nem délszláv nyelvekkel akarják rokonítani a vendet, azok többnyire ismeretek hiányában képtelenek hasonlóságot kimutatni pl. a nyugati szláv nyelvek és a vend között. A bizonyítékaik is rendszerint nem elég meggyőző érvek, mert vagy elavultak (sokan például [[18. század|18.]]-[[19. század]]i forrásokat használnak, amikor még a modern nyelvészet nem is létezett), vagy hamisítottak (pl. Mikola Sándor elméletei). A
==A vend kérdés a politikai szolgálatában==
A [[19. század]]ban új eszmék terjedtek a szlávság körében, az ún. pánszlávizmus és illírizmus. Előbbi komoly nemzetközi konfliktussá terebélyesedett ki, hisz a szláv egység megteremtését a cári [[Oroszország]] saját feladatának tekintette. Ehhez azonban megint politikai kérdések, terület kiterjesztés, gazdasági pozíciók, stb. kapcsolódtak. Hasonlóan a pánszláv ügy volt az egyik ürügye a [[krími háború]]nak is.
Az íllirizmus szerint minden délszláv nép, szlovénok, szerbek, macedónok, bosnyákok és horvátok mind az ókori [[illírek]]től erednek, éppen ezért meg kell teremteni az egységes nemzetet, melynek élén a horvátok állnának. A szlávokat uraló Habsburg és oszmán hatalmakat el kell távolítani és még azokat a délszlávokat is egyesíteni kell, akik az anyaterületen kívül estek.
Az [[1848]]-as forradalmak idején [[Magyarország]]on is felélénkült az illírizmus terjedésének veszélye. [[Vas vármegye|Vas-]] és [[Zala vármegye|Zala vármegyékben]] is az
A magyarokat elsősorban az evangélikus vallású szlovének támogatták, akik vallásukat féltették katolikus honfitársaikkal szemben (ők a Habsburgokat pártolták) és nem rokonszenveztek az illírizmussal, mivel a horvátok és német uralom alatt álló szlovénok katolikusok voltak.
▲A magyarokat elsősorban az evangélikus vallású szlovének támogatták, akik vallásukat féltették katolikus honfitársaikkal szemben (ők a Habsburgokat pártolták) és nem rokonszenveztek az illírizmussal, mivel a horvátok és német uralom alatt álló szlovénok katolikusok voltak.<br>
A [[kiegyezés]]t követően jelentkező (némelykor erőszakos) magyarosító törekvések kezdték felhasználni a ''„vend nem szlovén”'' teóriát. Ha a vend valóban önálló népcsoport, akkor az kizárólag a magyarságra kell, hogy legyen utalva, mert az annak területén él. A nemzeti tudat lazulhat és a nemzetiség lassan beolvad a többségi nemzetbe. A történelmi [[Vendvidék]] (a [[Mura]] és a [[Rába]] mente) magyar, illetve magyar érzelmű szlovén evangélikus lelkészei vallásuk megtartása érdekében támogatták a magyarosítók elképzelését. Eszerint a vendek ősszlávok, nincs semmi közük a [[krajna]]i és [[stájerország]]i szlovénokhoz. Éppen ezért kötelességük vendeknek, vendszlovénoknak vallani magukat. Az evangélikus legnagyobb szószólója [[Kardos János]] [[őrihodos]]i lelkész volt.
46 ⟶ 51 sor:
Az [[első világháború]] során a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] összeomlott és több független államra szakadt. A [[trianoni békeszerződés]] értelmében a történelmi [[Magyarország]] kétharmada az utódállamok birtokába jutott. [[Muraszombat]] és [[Alsólendva]] vidékét [[Jugoszlávia|Jugoszláviához]] csatolták, míg [[Szentgotthárd]] vidékén kilenc község [[Apátistvánfalva|Istvánfalva]], [[Alsószölnök|Alsó-]] és [[Felsőszölnök]], [[Rábatótfalu|Tótfalu]], [[Ritkaháza]], [[Permise]], [[Újbalázsfalva]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]] továbbra is [[Magyarország]]on maradt.
A magyar külpolitikai legfőbb célja egészen a [[második világháború]] végéig Trianon revíziója volt. Erre a célra alakultak ki az irredenta csoportok, amelyek némelykor rendkívül nemzetiségellenesek voltak. Egy csapásra előhozták a vendkérdés teóriáit és minden eszközzel a nem szlovén változatát igyekeztek bebizonyítani. [[Mikola Sándor]] matematika-fizika tanár kidolgozta, egy orosz nyelvész elképzelései nyomán a vend-kelta azonosságot (az ókorban [[Európa]] nagy részén éltek venedi, veneti nevű népek, akiknek pontos származása ma sem tisztázott, s nevükre vezethető vissza a vend és windisch szavak). A vendek ezek szerint kelták, csak elszlávosodtak a [[7. század|7.]]-[[8. század]]ban. Mikola a saját anyanyelvén kívül más szláv nyelvet nem beszélt és nyelvészettel sem foglalkozott. A legfőbb érve a vendek kelta mivolta mellett, hogy a vend nyelv használja az ü és ö betűket. A mai nyelvészeti ismeretek tekintetében Mikola és az orosz nyelvész állítása teljességgel tarthatatlan, mert a prlekijai nyelvjárásban és a venddel szintén rokon több stájer-szlovén tájszólásban jelen vannak ezek a betűk, sőt nyomokban a [[karintia]]i nyelvjárás és a réziai is használja. Forrása volt még [[Csaplovics János]] munkája ''Coraten und Wenden'' ''(Horvátok és vendek)'' című munkája ([[1829]]), amely egy önálló szláv nyelvet látott a vendben, s szerinte nem azonosítható semelyik délszláv néppel. Csaplovics a [[19. század]]ban élt, akkoriban a tudomány a magyarokat is a hunokkal azonosította.
Az Amerikába kitelepült [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovénok]] az amerikai liberális szellem jegyében elítélték a nacionalista jellegű [[Jugoszlávia|jugoszláv királyság]]ot és elhatárolódtak mind az államot támogató vendvidékiektől és a többi szlovéntól is. Ez önmagában nem lehet bizonyíték, de Mikolának ez is ürügye volt a vendek és a szlovénok közti nyelvi és származási ''„szakadék”'' szélesítésére. Erre már csak az is rácáfol, hogy a [[pennsylvania]]i szlovének ''Amerikanszki Szlovencov Glász'' néven lapot is vezettek vendül, amelyben szlovéneknek vallották magukat és nem vendnek, de maga a lap teljesen liberális, nacionalizmus-ellenes újság volt.
57 ⟶ 63 sor:
De nemcsak a békecsinálók előtt akarták az ügy igazát bebizonyítani. A lakosságnak, akár [[Vendvidék|Rábavidéken]], akár az [[1941]]-ben ideiglenesen visszafoglalt [[Muravidék]]en is állandóan bizonygatták, hogy vallják magukat vendeknek és tagadják bárki előtt, hogy szlovének. Ez azonban manipuláció volt, s a két nép közti viszony elmérgesítését, nemzeti gyűlölködést is eredményezhetett volna. Ma is a [[magyarországi szlovének]] közül sokan vendeknek vallják magukat, vagy épp nem vallják magukat, illetve önkéntes asszimilációt vállalnak, mert számukra rendkívül zavaros az ügy és akképp vélekednek, hogy ez csak a kárukat okozza, mely félelem nem is alaptalan. Együtt járhat ezzel a faji megkülönböztetés, de az emberek félelme különösen a [[délszláv háború]] alatt volt élénk, mivel a Balkánon az ottani délszlávok közti ellentétek véres etnikai tisztogatásokhoz vezettek, vagy épp elkergették az emberek szülőföldjükről, noha rendkívül azonos nyelvet beszéltek.
Mikola állításával szemben valódi tudományos művek is születtek, [[Pável Ágoston]] és [[Vilko Novak]] részéről, akik szerint vend nemzet nincs, csak vendség, mely a szlovén nép része, viszont van saját nyelvük és kultúrájuk.
A magyar politikai előtt azonban csak a szlovén eredete tagadása létezhetett, a revízióval együtt a vendkérdés éppúgy napirenden volt.
==A vendkérdés napjainkban==
A vend nem szlovén elmélet [[1945]] után elhalkult, részben a magyar-jugoszláv
Vannak olyan (szintén magyar szerzők tollából való) elképzelések amelyek szerint a vendek a szlovákok legközelebbi rokonai, vagy épp a [[szorbok]]kal egyező népcsoport.
Napjainkban maguk a revíziós szervezetek közül is sokan kezdenek elhatárolódni a nem szlovén elmélettől, inkább a vendek és magyarok évezredes együttélését igyekeznek kihangsúlyozni, ami nem is alaptalan.
A Muravidéken a szélsőséges érzelmű magyarok is vendeknek nevezik magukat, elképzeléseik szerint ugyanis a vendek valójában csak szláv nyelvű magyarok.
| |||