„Ajtó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: jv:Lawang
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:L-door.png|bélyegkép|Falécekből készült egyszerű ajtó ábrája]]
[[Fájl:Porte ancienne verte esfahan.jpg|bélyegkép|Régi díszes kétszárnyú faajtó [[Irán]]ban]]
Az '''ajtó''' ki és bejárásra szolgáló nyílás, mely legtöbbször be is zárható. Helyzete szerint egy épületben van külső és belső ajtó, utca-, udvar- és szobaajtó.

== Ajtó leírása ==
A nyílás alakja a legtöbb stílusban hosszúkás álló [[parallelogramma]], melynek magassága szélességének 1 1/2-szerese; lehet azonban fölül félköríves, szegment vagy csúcsíves is. Az építészet az ajtót kerettel díszíti, mely természetesen az épület stílusa szerint változik. A külső ajtó kerete lehet quaderozott, sámbrános, pilléres, oszlopos, fölül többé-kevésbbé gazdag párkányzattal koronázva. Ha az ajtó annyira szélesedik, hogy azon kocsik is bejárhatnak, akkor [[kapu]] a neve. Az emlékszerű épületnek kapuját vagy ajtaját, különösen a templomnak ajtaját, azt diszítő architekturával egyetemben portálé-nak hívják. Az ajtók anyaga lehet [[fa]] vagy [[fém]]: külső ajtókat, különösen kapukat célszerű keményfából legtöbbnyire tölgyfából készíteni; a belső ajtóhoz puha fát használnak, mely lehet [[vörösfenyő]], erdei-, vagy [[lucfenyő]]. A puhafát gyakran kérgelve (furnérozva) alkalmazzák. Fémet vagy biztonsági tekintetből használnak, mint pl. vasat a pénztárszobák ajtajánál, vagy pl. a [[bronz]]ot emlékszerű épületek bejáróinál nagyobb tartósság és dekoratív szépítés céljából. Szélességük szerint vannak egyszárnyú és kétszárnyú ajtók. Lakóhelyiségek egyszárnyú ajtóinak szélessége 0,65 m-től 1,10 m-ig, a kétszárnyu ajtóké 1,25 m-től 1,50 m-ig terjed. Magasságuk 2,20 m-től 3,40 m-ig. Kocsibejárók legalább 2,50 m, a csürkapuk 3-4,50 m szélesek.
 
Az ajtókat a falazathoz az ajtóragasztó vagy ajtótok erősíti; ez ismét lehet ácstok, béléstok, pallótok és deszkatok (parapettok). A tokok mineműsége szerint el is nevezik az ajtókat ácstokos, béléstokos stb. ajtóknak. Az ajtónál éppen úgy mint az ablakoknál megkülönböztetik a kőműves vagy kőfaragó, az ács és asztalos, a lakatos és mázoló munkáját. Kőműves és kőfaragó-munka. Külső ajtóknak kávát készítenek, melynek az a rendeltetése, ami az ablakkávának, csak méretei nagyobbak. Az ajtó-szemöldök a felső befejező rész; ez lehet horizontálisan, vagy ívben falazva vagy kőből készítve. Az alsó része az ajtónak az ajtóküszöb, mely külső ajtóknál rendesen kő, belső ajtóknál kemény-fa. Az ajtó ács- és asztalos-munkákhoz tartoznak 1. a föntebb említett tokok, melyeket többnyire az ács készít és 2. az ajtó szárnyai, melyeknek mineműsége és szerkezete szerint az ajtókat ismét elnevezik: léc-, deszka-, hevederes, zsalu és vésett vagy táblás ajtóknak. A léc-, deszka- és hevederes ajtók külsők, vagy alárendeltebb belső helyiségek ajtói, azokat az ács is készítheti. A zsalu ajtók istállóknál és szineknél alkalmazhatók leginkább. A vésett vagy táblás ajtók a lakóhelyiségek belső ajtói és ha egyszárnyúak, keresztajtóknak is neveztetnek. Ha a kisebb keresztajtót a falak kárpitja elfödi, mintegy elrejti, akkor kárpitozott vagy tapéta-ajtó a neve. A vésett ajtók szárnyai a rámákból és a mezőket kitöltő táblákból állanak; az oldalsó rész: az ajtó fél béléssel; a bélés széleit két oldalt a falon az ugynevezett ajtó-sámbránnal vagy ajtókerettel borítják. A belső ajtóknál a keretet fölül a szemöldökön gyakran díszesebb párkánnyal, konzolokkal stb. koronázzák, mely díszítmények «supra-port» (franc. dessus de parte) elnevezés alatt ismeretesek.
7 ⟶ 10 sor:
Az ajtó lakatosmunkájához, melyet vasalásnak neveznek, tartoznak: a pántok, melyeken az ajtó forog; ily enek a gyűrűs-, a könyökös-, az egyszerű-, a kereszt-, a szög-, a szárnyas és a csuklós-pántok (szobaajtókon most leginkább a szárnyas pántokat alkalmazzák); az ajtózárak, mely zárak állanak a kilincsből és kulcsszekrényből (ha a kulcsszekrény a rámába be van vésve, akkor vésett zárnak nevezik), a pajzsból és a reteszből; a tolók, hüvelyek stb. Szintén az ajtószárnyak megyvasalási módja szerint megkülönböztetnek még ki és befelé nyíló A.-kat, valamint automatikusan záródó ajtókat is. A szárnyas ajtókon kivül vannak még tolóajtók és felvonó ajtók is.
 
== Az ajtó történelmi fejődése ==
 
Szárnyas ajtót az [[ókor]]ban inkább csak az épület főbejáratánál alkalmaztak, az ajtószárnyakat [[szőnyeg]]ek, [[függöny]]ök helyettesítettek. A legrégibb ajtók fából voltak, kívül és belül fémlemezekkel borítva, melyek vastag fejű szögekkel voltak a fához erősítve. Szíriában egyetlen darab kőlemezből álló ajtókat is találtak az ókeresztény korszakból. A teljesen vert fémből való vagy öntött fémajtók is már régen voltak használatban. A román stílus korszakából a reánk maradt fémajtók közül nevezetesebbek a [[hildesheim]]i és [[augsburg]]i székesegyházé és a [[verona]]i San Zeno templomé. A csucsíves korszak templomaiban és középületéiben külső ajtóknak leginkább kettős rétegű deszka ajtókat használt és azokat kacskaringós pántokkal (ablakszarv) rendkivül gazdagon diszítette, pl. a [[párizs]]i Notre-Dame főbejáró ajtói. A reneszánsz korszak leghíresebb öntött fém ajtói közé tartoznak a [[firenze]]i Baptisterium reliefekkel ékes bronz ajtói, melyek közül az egyik [[Andrea Pisano]]; a másik kettő pedig [[Lorenzo Ghiberti]] műve. Ugyencsak ebben a korszakban kezdenek a máig is használt belső vésett ajtók szerepelni.
 
== Beltéri ajtó ==
==Forrás==
A beltéri ajtók elsődleges funkciója a térelválasztás, de ezen túl berendezési tárgyaknak is tekinthetők, ebből adódik különböző [[esztétika]]i kialakításuk. Napjainkban a beltéri ajtók választék tekintetében igen nagy, bár szerkezetük hasonló. Új [[technológia]]i gyártásnak köszönhetően a beltéri ajtók nem vetemednek meg az [[idő]] múlásával, főként, ha azok szakszerűen kerülnek beépítésre és megfelelően karban vannak tartva. A beltéri ajtók ma már nem tömör [[fa]]anyagból készülnek, hanem többrétegű ragasztott faanyag tömböket használnak alapanyagként, általában [[borovi fenyő]]ből vagy [[erdeifenyő]]ből.
 
A kész beltéri ajtók utólag kerülnek beépítésre az ajtónyílásokba a [[vakolat|vakolást]] követően. Ez azért fontos, mert a kezeletlen ajtók így nem vesznek fel nedvességet a [[fal]]ból. A beltéri ajtótokok szelvény kialakításúak, így különböző falszerkezetekhez is megfelelően illeszkednek. A tok alapanyaga [[MDF-lap|MDF]] vagy forgácslap, ami általában fedőfestést vagy dekorfóliát kap.
 
=== Beltéri ajtólap típusok ===
A beltéri ajtólapok fedőlapja igen sokféle változatban készül. Igen gyakori a farostlemez borítás, mely színes mázolást igényel. Némely esetben ezek rátéttáblákat vagy fazonos fenyőléc kereteket kapnak, mellyel tagoltabb felületűek lesznek. Vannak idompréselt vagy mintázatra mart MDF fedőlapok. A legolcsóbb és leggyakoribb azonban a sík felületű fedőlap, melyek dekorfólia bevonattal lesznek különböző színűek és mintázatúak, hogy illeszkedjenek a beltér színvilágához.
 
Drágább és igényesebb megoldás a 2 mm vastag funérral bevont ajtólap, valamint az [[intarzia]] borítás. Hasonlóan esztétikus az üvegezett változat, melyeket általában osztólécekkel tesznek tagoltabbá. Amennyiben a beltéri ajtó táblás tömörfa alapanyagú, akkor a borítás is toldásmentes, egységes felületű faanyag.
 
== Tolóajtó ==
Napjainkban egyre kedveltebbek a tolóajtók, mivel a családok lakóterülete sokszor igen kicsi, a tolóajtónak pedig kicsi a helyigénye. Legtöbbször gardrób szobáknál, beépített szekrényeknél alkalmazzák, de kicsi lakások esetében beltéri ajtókat is helyettesítenek tolóajtóval. A tolóajtó sok lehetőséget rejt magában, mivel nagyon sokféle alapanyagból készülhetnek, és színük, mintázatuk is sokféle lehet. A tolóajtó részei az ajtókeret, fogantyúprofilok, görgők és vezetősínek, a porvédő kefecsíkok és az ajtórögzítő rugók.
 
=== Térelválasztó tolóajtó ===
Térelválasztó tolóajtó esetén a 10-es rendszer a megfelelő, ami a 10 mm-es forgácslapra utal. Ezeknek az ajtóknak mindkét oldala esztétikus, így alkalmas térelválasztásra. [[Alumínium]] kerettel rendelkeznek, melybe sokféle betét alkalmazható. Leggyakoribb térelválasztó tolóajtó betét tekintetében a [[műanyag]], az [[üveg]] vagy [[tükör]] és a [[fa (anyag)|fa]]. Az alumínium keret foglalja magában a görgőket, melyen az ajtó „közlekedik”, ám ez kívülről nem látható. Egy térelválasztó tolóajtó súlya akár 50 kg is lehet.
 
Az is gyakori megoldás tolóajtók esetében, hogy üvegtáblákat alkalmaznak, ilyen esetben 6 mm-es üveg kerül az erre megfelelő vasalatba.
 
=== Harmonika ajtó ===
A harmonika tolóajtó rendszer egy speciális típusa a tolóajtóknak, mely roppant helytakarékos. Kisebb lakások esetén akár az összes beltéri ajtó helyettesíthető vele. Egyes típusok duplaajtó helyettesítésére is alkalmasak. A harmonika ajtó kinyitásakor szinte a teljes ajtónyílás szabadon marad. A legtöbb esetben ezek a harmonika ajtók műanyag alapanyagúak, ebből adódóan olcsó megoldást jelentenek.
 
== Biztonsági ajtó ==
A biztonsági ajtó a bejárat áthatolhatatlanságát hivatott szolgálni. A biztonsági ajtó fémből készül, a tok és az ajtólap speciális kialakítású, valamint a beépített zárszerkezet is nagy hatékonyságú. Egy jól funkcionáló biztonsági ajtó, valamint a tok [[acél]]lemezből készül, a szárnyrész vastagsága minimum 2,5 mm, a tok vastagsága minimum 1,5 mm. A biztonsági ajtó négy csuklópánttal rendelkezik, melyek a tokba vannak süllyesztve, anyaguk acél, vastagságuk 3,5 mm. A biztonsági ajtó valódi biztonsági fokozatát meghatározzák a zárbetétek, a csuklópántok, a tokszelvény, a zárszerkezet, az ajtószárny, valamint az acéltakaró.
 
=== Zárbetét ===
A biztonsági ajtó zárbetéte MABISZ minősítéssel rendelkezik, mely védelmet nyújt a leggyakoribb betörési technológiák ellen, melyek a következők: savazás, magkihúzás, finomnyitás, zársöprés. Egy biztonsági ajtó legalább kettő speciális biztonsági zárbetéttel rendelkezik, melyek egymástól függetlenül nyithatók és zárhatók.
 
=== Csuklópánt ===
A biztonsági ajtó négy csuklópánttal rendelkezik, melyek állíthatók. A csuklópántok úgy vannak elhelyezve, hogy azok kívülről elérhetetlenek legyenek, hogy ne lehessen azokat felfeszíteni. Ebből adódóan az acéltokba vannak süllyesztve.
 
=== Tokszelvény ===
A biztonsági ajtó tokszelvénye 1,5 mm vastag, ez a vastagság képes biztosítani olyan fokú merevített tokot, mely képes a mérettartásra. A mérettartás a zárszerkezet pontos illeszkedését biztosítja, használati időtől függetlenül.
 
=== Zárszerkezet ===
A biztonsági ajtó 16 ponton érintkező acéltüskével rendelkezik, melyek három irány felé zárnak, az ajtó tetején, az alján, valamint a kilincs oldalán. Vannak több ponton érintkező zárszerkezetek is, a 16 ponton záródó zárszerkezet a minimális követelmény egy valódi biztonsági ajtó esetében.
 
=== Ajtószárny ===
Egy biztonsági ajtó ajtószárnya 2,5 mm vastag, alapanyaga acéllemez. Belsejében külön merevítés van, melynek célja a mérettartás, hogy a zárszerkezet pontosan illeszkedjen hosszú idő múltán is, továbbá megnehezíti az ajtószárnyon keresztüli átjutást, mely így lehetetlenné válik egy illetéktelen behatoló számára.
 
=== Acéltakaró ===
A zsanérok oldalán acéltakaró szükséges, mely megakadályozza a felfeszítést. A zárszerkezet biztonsága nem elegendő a biztonság érdekében. Amennyiben a biztonsági ajtó nem rendelkezik acéltakaróval a zsanér oldalán, akkor a zárat kikerülve, a tok oldala felől kifeszíthetővé válik az ajtó.
 
== Ajtózárak ==
Az ajtózárak bejárati ajtó esetén azt a célt szolgálják, hogy biztosítsák az elzárt terület védelmét behatolás ellen. A védelem érdekében a bejárati ajtó tekintetében két egymástól független ajtózár szükséges, melyek legalább 30 cm-re vannak egymástól. A biztonsági elvárásoknak a következő ajtózárak felelnek meg: kéttollú kulccsal működő minősített lamellás zár, minimum ötpontos hengerzár, 6 rotoros mágneszárral működő bevésőzár, számzár, illetve minimum 10000 variációs lehetőségű jelkombinációs zár. A zárreteszek kinyúlása meg kell, hogy haladja a 20 millimétert.
 
Az ajtózárak különböző módon kerülhetnek felerősítésre, bevéséssel vagy rácsavarozással. Bevésés esetén az ajtózár az ajtótestben előre kialakított üregbe kerül beépítésre, általában ezt központi zárként, vagy kiegészítő zárként alkalmazzák. A biztonság érdekében főzárként csapdás és reteszes zárakat kell alkalmazni, a kiegészítő zár reteszes bevésőzár. A biztonságot a következő jellemzők határozzák meg: zártestek külső mérete, kilincsdió és kulcsnyílás elhelyezkedése, valamint a kettő távolsága, valamint az ajtóba vésett fészek mérete. A bevésett ajtózárnak teljesen ki kell töltenie a fészket, ellenkező esetben gyengül az ajtó szilárdsága. Amennyiben ez különbözőségeket mutat, akkor ezt marással vagy kipótlással kell módosítani, így a zárszerkezet és az ajtó szilárdsága nem gyengül.
 
Az ajtózárak közül az biztosítja a legnagyobb védelmet, ami MABISZ minősítéssel rendelkezik, mert ezeknek a záraknak a tartóssága és igényes kivitelezése felel meg a védelem céljára. Ezek a zárak masszív felépítésűek és minőségi alapanyagból készültek.
 
== Hevederzár ==
A hevederzár egy roppant erős anyagból készült keresztpánt, melyet a bejárati ajtóhoz építenek be annak érdekében, hogy a legnagyobb hatékonyságú [[mechanika|mechanikus]] védelmet nyújtsa a behatolás ellen. Napjainkban szinte minden bejárati ajtó alapvetően, gyárilag fel van szerelve beépített hevederzárral, valamint a régebben beépített bejárati ajtók ki vannak egészítve hevederzárral a védelem érdekében.
 
A hevederzárnak különböző típusai vannak, lehet egyirányú keresztpánt, valamint lehet vízszintesen és függőlegesen is záródó keresztpánt. A hevederzár a [[fal]]ba kerül beépítésre, tehát rossz esetben, az ajtó darabonkénti kibontásával a hevederzár még mindig a helyén kell, hogy legyen.
 
A hevederzár tökéletes mechanikus védelmet nyújthat, ha az alábbi hibákat nem követi el a felhasználó: a hevederzár olcsó, rossz minőségű, házilag kerül beépítésre, az ajtó nagyon gyenge és könnyen átszakítható, így a keresztpánt nem nyújt semmilyen védelmet.
 
 
== Forrás ==
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/002/pc000204.html#2 A Pallas nagy lexikona]
* [http://ezermester.hu/cikk-541/Belteri_ajtok Ezermester - Beltéri ajtók]
* [http://ezermester.hu/cikk-4880/Toloajto_szerelvenyek Tolóajtó szerelvények]
* [http://www.zarcsere.hu/Zarcsere-szolgaltatasok/biztonsagi-ajto.html Biztonsági ajtó]
* [http://ezermester.hu/cikk-581/Ajtozarak Ajtózárak]
* [http://zarszereles.org/hevederzar/ Hevederzár]
 
[[Kategória:Néprajz]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ajtó