„Hatlyukú furulya” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
58. sor:
Nem tudja, mi leli odafenn az ormon.
|[[Arany János]]: Tájkép (részlet)|right}}
A hatlyukú furulyák alaphangja változó lehet, ''f''<nowiki>'</nowiki> és ''c''<nowiki>''</nowiki> közötti. Hangsora legtöbbször [[Dúr hangsor|dúr]] jellegű, néha [[Mixolíd hangsor|mixolíd]]. Az összes hanglyuk zárásakor a hangszer csövének alaphangja szól, ha alulról felfelé nyitják a lyukakat, az alaphangsor szólal meg. A második oktávban – az első átfúvásban – ugyanez az ujjrend érvényes, csak a fúvás erősebb. Az ennél magasabb hangok már nehezen, bizonytalanul szólalnak meg, ezeket ritkán használják. A modern gyári hangszerekhez viszonyítva a hatlyukú furulya hangsora hamisnak tűnik. az 1–2. fok között nagy[[szekund]] helyett gyakran [[Terc|kisterc]] van (a tiszta és az utóbbi hangzású hangszer az első és a második hanglyuk távolsága alapján jól megkülönböztethető: a tisztán szóló hangszernél az első lyukköz nagyobb, mint a többi), sokszor a [[terc]] és a [[szeptim]] semleges, dúr és [[Moll hangsor|moll]] hangsorok játszását egyaránt lehetővé teszi ugyanarról az alaphangról. A fúvással és az ujjak elmozdításával a hangmagasságok módosíthatók is (ez használatos pl. félhangok megszólaltatásakor, az ún. villafogás helyett, ugyanakkor sok gyakorlást kíván, hogy tisztán szóljon).
A magyar nyelvterületen mindenhol megtalálható az a játékmód, melyben a játékos a furulyaszót [[gutturális]] morgással, dünnyögéssel kíséri. Erdélyi furulyások egy része gyakran „rezegteti” a hangot úgy, hogy a hangszert ajkai előtt előre-hátra mozgatja. A furulyára annyira jellemző díszítések: [[mordent]]ek, [[Trilla|trillák]], futamok nem csupán esztétikai célt szolgálnak, hanem a hangok tiszta megszólalását is megkönnyítik.
| |||