„Jeruzsálemi Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: hy:Երուսաղեմի թագավորություն
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor:
A királyság nem volt gazdag. A muszlimokkal folytatott kereskedelem, a banki tevékenység és a zarándokokra kivetett adók és vámok biztosították a kormányzat működéséhez szükséges pénzt. Bár voltak termékeny vidékek, a terület jelentős része kopár, sivatagos volt. A rosszabb években [[Szíria|Szíriából]] kellett gabonát importálni a lakosság ellátására.
 
Az [[I. keresztes hadjárat]]ot követően Jeruzsálem első királyai, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduin]] ([[1100]]-[[1118]]) és [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] ([[1118]]-[[1131]]) a tengerparti városok elfoglalásával és [[Palesztina]] belső és északi területeit vádővédő erődök építésével stabilizálták a királyságot. A későbbi uralkodók felhagyva az addigi politikával déli irányba próbáltak terjeszkedni. Miután a [[II. keresztes hadjárat]] ([[1147]]–[[1149]]) kudarca után a muszlimok fokozatosan megerősítették pozicíóikat, [[I. Amalrik jeruzsálemi király|I. Amalrik]] király ([[1163]]-[[1174]]) támadásokat intézett [[Egyiptom]] ellen, de kudarca hozzájárult [[Szaladin]] muszlim vezér ([[1169]]-[[1193]]) felemelkedéséhez.
Szaladinnak sikerült az addig megosztott iszlám világot a Szentföld elleni nyagy hadjáratra egyesítenie. [[IV. Balduin jeruzsálemi király|IV. Balduin]] ([[1174]]-[[1185]]) halála után a királyság vereséget szenvedett a [[Hattini csata|hattini csatában]], majd [[1187]]. [[október 2.|október 2]]-án [[Szaladin]] seregei [[Jeruzsálem]]et is elfoglalják. A III. keresztes hadjárat területi nyereségei ellenére a város muszlim kézen maradt. Jeruzsálem eleste után a kiráyok Akkót tették meg fővárosuknak. A 13. század folyamán az újabb keresztes hadjáratok ellenére a királyság területe fokozatosan felmorzsolódott.