„Gegő Elek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: 1832–36-os pozsonyi országgyűlés link |
|||
4. sor:
Földműves családban született, apja Gegő József, anyja Balázs Zsuzsanna.
A [[csíksomlyó]]i iskolaévek után 1826-ban a [[Pozsony vármegye|Pozsony megye]]i [[Malacka (település)|Malackán]] lépett a ferencesek közé. Filozófiai és teológiai tanulmányait [[Székesfehérvár]]on, [[Nagyszombat]]ban és [[Pozsony]]ban végezte.
1829-ben szentelték pappá, 1831-ben Pozsonyban kezdte szónoki működését. [[Czuczor Gergely]] barátjaként és [[Széchenyi István]] híveként nyomon követte az országban zajló változásokat. Az [[1832–36-os pozsonyi országgyűlés|1832–36-os országgyűlés]] ideje alatt már [[Pest]]en működött. Hazafias szónoklatai miatt hírnevet szerzett, többször megintették, kiadott munkáit [[cenzúra|cenzúrázták]]. Matematikai, földrajzi munkákat fordított magyarra, melyből sajnos kevés maradt fenn.
1833-ban a pesti angolkisasszonyok intézetében kezdett magyar nyelvet, illetve magyar nyelven oktatni, és 1836-ig, moldvai útjáig ott is maradt.
[[Perger János]] rendes tag Gegő Eleket levelező tagnak ajánlotta a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]] 1834-ben, azonban egyetlen hiányzó szavazat miatt csak a következő esztendőben választották meg [[Eötvös József]]hez hasonlóan. Az 1834-es esztendőben önként nyújtott be általa gyűjtött csíkszéki szavakat, melyek majd az 1838-ban megjelenő Tájszótárba kerültek bele.
| |||