„Phaidón (dialógus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
folytatom... |
|||
4. sor:
A dialógus keretbeszélgetése [[Phaidón]] és Ekhekratész között történik: Phaidón megigéri, hogy elmeséli [[Szókratész]] életének utolsó napját, amikor utolsó beszélgetését töltötte tanítványaival Szimmiászal és Kebészel.
== A dialógus problémái ==
Szókratész a lélek halhatatlansága melletti érveit mondja el. Az ember testből és lélekből áll, igazi ismeretek megismerésére csak a lélek képes. A lélek magasabb rendű a testnél, uralkodik felette, ugyanakkor azonban a test börtön a lélek számára. Platón ezt két szóval fejezi ki: szóma (test) = széma (a lélek sírja).
===A lélek halhatatlansága meletti érvek===
#Minden dolog az ellentétéből származik: a hideg a melegből, a nedves a szárazból, következésképp az élőnek a holtból kell szérmaznia és fordítva.
#Minden tudásunk valójában csak visszaemlékezés (anamnézis), ugyanis vannak fogalmaink amiket nem merithetünk a tapasztalatból, tehát a léleknek ezeket már a születésünk előtt ismernie kelett
== Külső hivatkozások ==
| |||