„Arámi ábécé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
Arámi fokozatosan közlekedőnyelvvé vált az egész Közel-Keleten, az írásrendszer pedig felváltotta az addigi közlekedőnyelv, a babiloni írásrendszerét. Az arámi nyelvet ugyanis a babiloninál sokkal nagyobb területen elterjedt etnikum beszélte, ráadásul a babiloni ékírásnál sokkal egyszerűbb írás volt. Az [[i. e. 5. század]] első felében az arámit vezették be az [[Óperzsa Birodalom]] királyi kancelláriájába, mint hivatalos közvetítő nyelvet. A perzsa vezetők az arámi írnokoknak óperzsa nyelven diktálták le a leveleket. Ezeket az írnokok arámira fordították és így küldték szét a birodalomban. Helyben azután szükség szerint lefordították helyi nyelvre, vagy visszafordították óperzsára. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
Ez a rendszer jól működött Etiópiától és Kis-Ázsiától a Szir-Darjáig és Indiáig, ezért a perzsa birodalom megdöntése után [[Nagy Sándor]] és utódai is alkalmazták. Mindez lehetővé tette az [[i. e. 2. század]]tól kezdve a különféle közép-iráni írásrendszerek, mint a [[pártus írás|pártus]], [[középperzsa írás|középperzsa]], [[szogd írás|szogd]] és a [[hvárizmi írás|hvárizmi]] létrejöttét. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
{{clear}}
| |||