„Szogdok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A [[szogdok]] iráni nép volt az ókorban [[Szogdia]] területén. [[Kelet-iráni nyelvek|kelet-iráni nyelvet]] beszéltek, amelynek legközelebbi rokonai a [[szaka típusú nyelvek|szaka]], [[szkíta nyelv|szkíta]], [[baktriai nyelv|baktriai]] és a [[hvárizmi nyelv|hvárizmi]] voltak. A hellénizmus idején városi kereskedő-kézműves társadalommá váltak, ők voltak az ókorban a [[selyemút]] legfontosabb kereskedői.
== Történetük ==
Szogdiában a makedón hódítás utáni hellénizmus idején gréko-baktriai hatásra városi kultúra alakult ki, a szogdok kézműves-kereskedő néppé váltak az i. e. 3–2. században. {{refhely|Harmatta Selyemút|83. o.}}
== Nyelv, népesség ==
A szogdok nyelve, a [[szogd nyelv]] a [[kelet-iráni nyelvek]] közé, az [[indoeurópai nyelvcsalád]]ba tartozik, közeli rokona a [[baktriai nyelv]]nek, a térség másik fontos [[ókor]]i nyelvének. A [[szogd ábécé]]vel írták, ami az [[arámi írás]] egyik leszármazottja.
==Vallásuk==
[[Fájl:EuthydemusBarbaric.jpg|bélyegkép|250px|Hamisított pénzérme Szogdiából.]]
A szogdok között több vallás követőit is meg lehetett találni: elterjedt volt a [[buddhizmus]], a [[manicheizmus]], a [[nesztorianizmus]], és a [[zoroasztrianizmus]]. Szintén fontos szerepet játszottak a buddhizmus Selyemút menti terjedésében, egészen a VIII. században bekövetkezett [[iszlám]] hódításig. Magáról a [[szogd nyelv]]ről is a legtöbb információt a hátramaradt vallásos szövegekből szereztük.
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások}}
== Források ==
* {{hely|Harmatta Selyemút}} {{cite journal|author=[[Harmatta János]] |title=A selyemút nyelvei |pages=81–88 |journal=Antik Tanulmányok |volume=XLVII |year=2003 |issue=1 |publisher=Akadémiai Kiadó| id=HU ISSN 0003–567X}}
== További információk ==
{{portál|ókor}}
[[Kategória:Ókori sztyeppei népek]]
| |||