„Arámi ábécé” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
Az '''arámi ábécé''' a [[szíria]]i–[[fönícia]]i térség elterjed írásrendszere az [[i. e. 8. század]]tól. Viszonylag rövid ideig használták, mert hamar kialakultak különböző helyi változatai, amelyek végül teljesen kiszorították az [[i. e. 6. század]] folyamán, utolsó emlékei az [[i. e. 4. század]]ból származnak. Az arámi ábécé történelmileg jelentős, hiszen gyakorlatilag minden modern közel-keleti írásrendszer erre vezethető vissza, valamint számos altáji írásrendszer Közép- és Kelet-[[Ázsia|Ázsiában]].
Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az [[arámi nyelv]] általános [[közlekedő nyelv]] volt az újasszír korban,
Az arámi nyelv fennmaradt, de az írásrendszert felváltották az utódok, mindenekelőtt a [[héber írás|héber]] és az [[arab írás|arab]].
29. sor:
A legkorábbi arámi nyelvemlékek [[asszírok|újasszír]] és [[hettita ékjelek listája|hettita]] [[ékírás]]ban maradtak fenn, valamint [[luvi nyelv|luvi]] hieroglifákkal. A térségben korábban az [[ugariti ábécé|ugariti írás]] – mint a [[betűírás]]ok elsője – terjedt el, amelyből a [[föníciai ábécé]] létrejött. A korai arameus királyságokban a föníciai írást használták (lásd [[Kilamuva-sztélé]]), amely idővel formailag is alakult, valamint fontkészletében az arámi nyelvhez idomult.
Arámi fokozatosan közlekedőnyelvvé vált az egész Közel-Keleten, az írásrendszer pedig felváltotta az addigi közlekedőnyelv, a babiloni írásrendszerét. Az arámi nyelvet ugyanis a babiloninál sokkal nagyobb területen elterjedt etnikum beszélte – maguk az [[arámiak]] (vagy arameusok) [[Mezopotámia]] keleti részétől Észak-Szíriáig és [[Urartu]]tól [[Izrael]]ig, valamint az egész [[Arab-félsziget]]en több hullámban megtelepedtek –, ráadásul a babiloni ékírásnál sokkal egyszerűbb írás volt. Az [[i. e. 5. század]] első felében az arámit vezették be az [[Óperzsa Birodalom]] királyi kancelláriájába, mint hivatalos közvetítő nyelvet. A perzsa vezetők az arámi írnokoknak óperzsa nyelven diktálták le a leveleket. Ezeket az írnokok arámira fordították és így küldték szét a birodalomban. Helyben azután szükség szerint lefordították helyi nyelvre, vagy visszafordították óperzsára. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
Ez a rendszer jól működött Etiópiától és Kis-Ázsiától a Szir-Darjáig és Indiáig, ezért a perzsa birodalom megdöntése után [[Nagy Sándor]] és utódai is alkalmazták. Mindez lehetővé tette az [[i. e. 2. század]]tól kezdve a különféle közép-iráni írásrendszerek, mint a [[pártus írás|pártus]], [[középperzsa írás|középperzsa]], [[szogd írás|szogd]] és a [[hvárizmi írás|hvárizmi]] létrejöttét. {{refhely|Harmatta Selyemút|82. o.}}
| |||