„Szogdok” változatai közötti eltérés

A szogdok az indiaiakat megelőzve kiterjesztették kereskedelmi tevékenységüket Kínára, különösen miután az [[i. e. 1. század]] elején a [[Han Birodalom]] kiterjesztette uralmát a [[Tárim-medence|Tárim-medencére]] és megnyílt annak északi és déli peremén is a selyemút északi ill. déli ága. A szogdok állandó kolóniákat létesítettek [[Dunhuang]]tól (''Tunhuang'') [[Luoyang]]ig (''Lojang''), a Han-fővárosig és azon túl is minden jelentősebb városban és közigazgatási központban, mint ''Csiucsüang'', ''Kutsang'', ''Kincseng'', ''Nanjang'', és hitel- és tőkeügyeleteken alapuló élénk üzleti tevékenységet fejlesztettek ki. A Tunhuangban és Kincsengben írt szogd nyelvű „régi levelek” leírják a szogd kereskedők nehézségeit a Han-dinasztia bukása előestéjén zavarossá váló kínai helyzetben. {{refhely|Harmatta Selyemút|84. o.}}

 

 

Miután [[234]]-ben a [[Szászánida Birodalom]] kiterjesztette uralmát a [[Kusán Birodalom]] nyugati részére és így ellenőrzése alá vonta a selyemút [[baktria]]i szakaszát, a szogdok megjelentek a selyemút déli szárazföldi ágán is, amely a [[Karakorum (hegység)|Karakorum]] hegységen keresztül vezetett [[Gandhára|Gandhárába]] és amelyen kínai selymet szállítottak Indiába. Ezután évszázadokra szogd nyelv uralta a selyemút közép-ázsiai szakaszát, a szogdok szállították a selymet és más árukat [[Hvárizm]]ig, [[Pártia|Pártiáig]], a [[Szászánida Birodalom]]ig és Gandháráig. {{refhely|Harmatta Selyemút|85. o.}}