„Ritkaföldfémek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek (a [[radioaktivitás|radioaktív]] [[prométium]] kivételével) viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő a [[földkéreg]]ben: a [[cérium]] például a 25. leggyakoribb elem (68 [[ppm]]-es mennyisége a [[réz]]éhez hasonló). Geokémiai tulajdonságaik miatt azonban általában elszórtan fordulnak elő, és ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában. Ezeknek az [[ásvány]]oknak a ritkasága miatt kapták nevüket. Az első ilyen ásvány, amelyet felfedeztek, a [[gadolinit]] volt, amely cériumból, ittriumból, [[vas]]ból, [[szilícium]]ból és más elemekből áll. Ezt az ásványt a [[svédország]]i [[Ytterby]] környékén találták meg, ezért több ritkaföldfém neve is erre a helyre vezethető vissza.
== Mely fémek tartoznak ide? ==
A következő kémiai elemek tartoznak a ritkaföldfémek közé: [[skandium]], [[yttrium]], [[lanthánum]], [[cérium]], [[prezodímium]], [[neodímium]], [[promécium]], [[szamárium]], [[európium]], [[gadolínium]], [[terbium]], [[diszprózium]], [[holmium]], [[erbium]], [[thulium]], [[ytterbium]], [[lutécium]].
== Tudományos jelentőségük ==
=== Szerepük a magmás kőzetek vizsgálatában ===
19 ⟶ 21 sor:
Az bolygótestek méretük szerint különböző mértékben alakultak át. A nagyobb méretű kisbolygók már övekre differenciálódtak, ahogyan azt a [[kondritok]] fejlődésénél láthatjuk. A kisbolygókat elsősorban a rövid felezési idejű radioaktív elemek melegítették föl. A nagyobb méretű égitestek belső fűtésére a radioaktív elemek nagyobb mennyisége állt rendelkezésre és tömegűk is nagyobb. A nagyobb égitestek ezért differenciáltabbak. Mindezt röviden szemlélteti a bolygótestek kőzeteiből vett RFF diagram.
Ábránk négy ritkaföldfém (RFF) gyakorisági diagramot mutat be négy különböző méretű égitestről (a méréseket a kondritos értékekre normálják). Balról jobbra a kondritos kisbolygó bazaltjai, a Hold kőzetei, a Föld néhány kőzete (Szentbékkállai sorozat) és a Mars néhány meteoritje szerepel a négy oszlopban. A legdifferenciáltabb folyamatok a földi bazaltokat jellemzik, mert egy feltételezett kondritos kezdeti értékről (az 1-es vonal magasságában) parciális olvadással fölfelé is, és lefelé is igen változatos kőzettípusokat hoztak létre. Ezen a diagramon a Mars kőzetei még jobbára az ősi differenciálatlanságot mutatják. Az s-sel jelölt shergottitok RFF gyakorisága a holdi Apolló 12 és 15 bazaltok magasságába esik. Az ALHA 84001 (marsi meteorit) is ősi RFF gyakoriságot mutat.
== Források ==
| |||