„Gyerejivka” változatai közötti eltérés

A területen feltárt 3703 emlőscsont közül 2255 (60%) volt lócsont. Ezeket eleinte háziasított lovak maradványainak vélték, és emiatt Gyereivka lett ekkor a Dnyepertől keletre eső sztyepp legkorábbi ismert lóháziasítási központja. Az 1980-as években azonban kiderült, hogy a csontok legalább 52 lótól származtak, és ezek valamennyien vadlovak voltak. Itt tehát nem háziasítottak lovat. Gyereivka ezelőtt a [[kurgán-hipotézis]] egyik fontos kiindulópontját jelentette, amely szerint innen – [[Gimbutas]] szerint az indoeurópai őshazából – terjedt volna el a ló keleti és nyugati irányban is az indoeurópai népek szétvándorlása révén. A lószerszámra és a lóvontatta kocsira vonatkozó közös indoeurópai terminológia hiánya is azt sugallja, hogy a lovat nem a protoindoeurópaiak, hanem már szétválásuk után egyik utódcsoportjuk, esetleg egy nemindoeurópai nép háziasította valahol máshol. {{refhely|Makkay Indoeurópai|154–5. o.}}