„I. Vilmos hainaut-i gróf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
Az [[Avesnes-ház]] tagjaként Vilmos nagyapja és apja is ádáz [[Flandriai és hainaut-i örökösödési háború|háborút]] folytatott a flamand grófok ellen, akik a [[Dampierre-ház]] tagjai voltak. A háborúba 1304-ben kedvezőtlen fordulatot vette, amikor Vilmos vereséget szenvedett Guy de Namurtől a Duiveland szigeten vívott csatában. Ezt követően Guy és II. János brabanti herceg közösen meghódították Zeeland és Holland nagy részét.
 
Még ugyanebben az évben Vilmosnak sikerült visszahódítani az elvesztett területek nagy részét, de a háború folytatódott egészen 1323-ig, amikor a párizsi békeszerződés értelmében a flamand grófok lemondtak minden területi követelésükről Zeeland felé. Vilmos elfoglalta az [[Utrechti Püspökség]] nagy részét és megpróbálta elfoglalni [[Frízföld]]et is, de ezt a kísérletét [[Hessel Martena]] visszaverte.
 
A háborúk befejezése után Vilmos megszilárdította birtokai belső rendjét és új intézményeket hozott létre, mint például a kincstár és a kancellária. A grófi tanács is nagyobb hatáskört kapott uralkodása alatt.
Vilmos elfoglalta az [[Utrechti Püspökség]] nagy részét és megpróbálta elfoglalni [[Frízföld]]et is, de ezt a kísérletét [[Hessel Martena]] visszaverte.
 
Nagy jó külpolitikai kapcsolatokat tartott fenn kora leghatalmasabb uralkodóival: felesége [[Valois Johanna]] volt, a leendő [[VI. Fülöp francia király]] nővére. Egyik lánya [[III. Eduárd angol király]], a másik pedig [[IV. Lajos német-római császár]] felesége lett. Felesége francia kapcsolata ellenére Anglia szövetségesének számított és a németalföldi államok között franciaellenes szövetséget igyekezett létrehozni.
 
1337-ben halt meg, utóda legidősebb fia, [[II. Vilmos hainaut-i gróf|Vilmos]] lett.
 
==Jegyzetek==