„Veress Sándor (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája: belső linkek |
|||
6. sor:
Szüleivel 1917-ben költözött Kolozsvárról [[Budapest]]re. 1923–1927 között Kodály Zoltán tanítványa volt a budapesti [[Zeneművészeti Főiskola]] zeneszerzés főtanszakán. 1927-től 1933-ig a zongora főtanszakon tanult [[Hegyi Emánuel]]nél, majd Bartók Bélánál. 1930-ban népdalgyűjtő úton vett részt [[Moldva|Moldvában]], ahol mintegy 150 népdalt rögzített fonográfra. 1927–1934 között a [[Néprajzi Múzeum]]ban is dolgozott [[Lajtha László]] mellett népdalkutatóként. A moldvai népdalgyűjtő út eredményeinek hatására Bartók 1934-től népzenei asszisztensként alkalmazta a [[Magyar Tudományos Akadémián|Magyar Tudományos Akadémián]]. 1937-ben a [[Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma]] által szervezett [[dudar]]i falukutató tábor résztvevőjeként dudari népdalokat gyűjtött.
Bartók Béla 1940-es emigrálása után [[Kodály Zoltán]] munkatársaként dolgozott. Kodály zeneakadémiáról történt távozása után, 1943-tól Veress vette át a zeneszerzés főtanszak vezetését. Az 1948–1949-es kommunista fordulat után elhagyta [[Magyarország]]ot, 1949-ben kapott [[Kossuth-díj]]át sem vehette át. Tanítványai között volt ebben az időszakban többek között [[Ligeti György]] és [[Kurtág György]] is.
[[Svájc]]ban, [[Bern]]ben telepedett le. Először a berni konzervatóriumban oktatott tanárként, 1967–1977 között pedig a berni egyetemen tanított. A berni konzervatóriumban a Kodály által kidolgozott zenepedagógiai módszer svájci bevezetésével is próbálkozott. A berni egyetemen ismét foglalkozott a népzene elméleti kérdéseivel.
| |||