„Részvény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: tr:Hisse senedi |
kibővítettem az előző szócikket |
||
2. sor:
{{Értékpapírok}}
{{lektor}}
A '''részvény''' tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő [[értékpapír]]. Ezen értékpapírok és a [[részvénytársaság]]ok a [[kapitalizmus]] jellemző és szerves elemei. A részvény birtokosa részesedése arányában résztulajdonosa az adott társaságnak, és jogosult a jövedelem és a szavazati jogok arányos részére is. Magyarországon nagykorú (pontosabban: cselekvőképes) személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező szervezetek adhatják, vehetik, birtokolhatják ezen értékpapírokat.
Az érettebb kapitalista országokban a társadalom fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkezik, ezért ott jóval megszokottabb a részvények közvetlen birtoklása. Ez főleg a közép és felső osztályokban általános, mivel jelentős, nem ritkán elsődleges és elsőrangú jövedelemforrást jelenthet. Hazánkban a lakosság csekélyebb részének van bármilyen megtakarítása, és ennek is csak töredékét teszi ki a közvetlen részvénytulajdon. Az "újracsomagolt" termékek, például befektetési életbiztosítások, befektetési alapok, nyugdíj célú megtakarítások által - közvetve bár -, de a magyar lakosságnak is van részvényvagyona.
== Fajtái ==▼
== Általános információk ==
* Törzsrészvény: a legáltalánosabb típusa.▼
* Osztalékelsőbbségi: törzs-, valamint szavazat elsőbbségi részvény tulajdonosainál előbb kapnak osztalékot az ezen típus tulajdonosai.▼
* Átváltoztatható: más értékpapír előre meghatározott időpontban konvertálható részvénnyé (pl: [[kötvény]]).▼
* Dolgozói részvény: kizárólag a részvénytársaság alkalmazottai tulajdonolhatják.▼
* Kamatozó részvény: kamatokra, valamint osztalékokra jogosít.▼
* Saját részvény: azon részvények, melyeket a kibocsátó vállalat maga birtokol.▼
* Elővásárlást biztosító értékpapír (általában kötvény): tulajdonosai először részesülnek újonnan kibocsátott részvényekből.▼
A részvények leginkább (tőzsdei cégek esetében kizárólag) névre szóló értékpapírok. A 21. század technikai szintjén egyes értékpapírokat már nem szükséges nyomdai úton előállítani, az elektronikus kereskedési rendszerekben, elszámolásokban csak dematerializáltan, elektronikus formában jelennek meg. A fizikai értékpapírok tárolása leginkább bankokban, elszámolóházakban történik.
== Fogalma ==▼
Egy adott társaság adott részvényei - fajtától függően - teljesen egyneműek, és ez lehetővé teszi, hogy központosított piacokon (értéktőzsdéken) kereskedhessenek velük. Ezek a piacok nem csak központosítottak, de szigorúan szabályozottak és igen jól szervezettek is. A megbízhatósághoz hozzájárul, hogy aki értékpapírt vásárol, csak megfelelő mértékű és előre biztosított fedezettel teheti. A vállalat tőzsdei bevezetéséhez és jelenlétéhez is feltételek teljesítése szükséges.
A részvényekkel tőzsdén kívüli (Over The Counter - OTC) piacokon is kereskednek, amelyekre általában lazább szabályok vonatkoznak.
A nem tőzsdei társaságok papírjaival való kereskedés egyedi jogügyletek formájában történik.
A részvénytulajdonlás jövedelem megszerzése érdekében történik. A vállalat termelő vagy szolgáltató tevékenységének célja a profitszerzés, ez pedig az egy részvényre jutó könyv szerinti érték növekedésében (az ez által kényszerített árfolyamnyereségen), vagy osztalék kifizetés formájában jut el a részvényeshez.
Bizonyított tény, hogy a tetszőleges részvényekből összeállított portfólió hosszútávú hozama jelentősen meghaladja a kötvényhozamot. A kockázat is ennek megfelelően nagyobb.
▲== Fajtái ==
▲* Törzsrészvény: a részvények alapértelmezett, és egyben legáltalánosabb típusa.
* Szavazatelsőbbségi: a társaság nagy horderejű kérdéseiben a tulajdonosok szavazással hoznak döntést. E részvényfajta birtokosa a szavazásnál bizonyos mértékű előnnyel, esetleg vétójoggal rendelkezik.
▲* Osztalékelsőbbségi: törzs-, valamint
▲* Átváltoztatható: más értékpapír előre meghatározott időpontban konvertálható részvénnyé (pl: [[kötvény]]).
▲* Dolgozói részvény: kizárólag a részvénytársaság alkalmazottai tulajdonolhatják.
▲* Kamatozó részvény: kamatokra, valamint osztalékokra jogosít.
▲* Saját részvény: azon részvények, melyeket a kibocsátó vállalat maga birtokol.
▲* Elővásárlást biztosító értékpapír (általában kötvény): tulajdonosai először részesülnek újonnan kibocsátott részvényekből.
A részvények birtoklásából vagy forgalmazásából a tulajdonos két formában tehet szert jövedelemre. Egyrészt osztalékokból, másrészt pedig árfolyamnyereségből. Az adózás természetesen függ az adóalanytól, a társaság anyaországától, térségétől (pl. Európai Gazdasági Közösség), és a tőzsdei jelenlététől. Hazai magánszemélyeknek lényegesen kedvezőbb a belföldi, tőzsdei társaságok haszna után: 16%, mint elkülönült jövedelemadó. Az esetleges árfolyamveszteség a következő adóévre átvihető, a későbbi nyereséggel szembeállítható.
== Lásd még ==
36 ⟶ 38 sor:
* [[Részvénytársaság]]
* [[Tőzsde]]
[[Kategória:Befektetés]]
| |||