„Disznózsír” változatai közötti eltérés

A sertészsír felhasználás már a 19.században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas mivel magas a füstpontja 121-218°C ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt [[telített zsírsavak]]ból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a rossz„rossz” (HDLLDL) [[koleszterin]] szintjét. A [[sütőipar]], az éttermek és néhány élelmiszer ipari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. [[Magyarország]] mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok [[Németország]], [[USA]], [[Lengyelország]], [[Nagy-Britannia]], [[Kína]] és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a [[tepertő]] vagy ''töpörtyű'', mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar [[tepertős pogácsa]] készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a [[mangalica-zsír]] felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.