„Árapályerőmű” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Zsolikacska (vita) szerkesztéséről 195.199.215.206 szerkesztésére |
||
1. sor:
[[Fájl:Rance tidal power plant.JPG|bélyegkép|300px|A [[bretagne]]-i Rance-i árapályerőmű]]
Az '''[[árapály]]erőmű''' a [[Föld]]et körülvevő [[víz]]burok napi kétszeri szintváltozásából eredő [[energia]] kiaknázására létrehozott [[erőmű]].
== Árapály magyarázata ==
A [[Hold]] és a [[Nap]] Földre gyakorolt [[gravitáció|tömegvonzásából]] alakul ki az árapály jelensége. A Föld szilárd felszíni része egy testként mozog, ezzel szemben a [[víz]]burok deformálódhat. A Holdhoz közelebbi oldalon nagyobb erő hat az [[óceán]]ok vizére, mint a Föld szilárd részére, így a vízszint megemelkedik. Ez [[Isaac Newton|Newton]] törvényéből adódik. A Holddal átellenes oldali óceánok vize pedig messzebb van a Holdtól a Föld szilárd részénél, így ez a szilárd rész nagyobb mértékben mozdul el a Hold felé. A sarkok közelében viszont a vizekre a Föld közepe felé mutató erő hat. A Hold mellett a Nap is létrehoz árapályt a Földön. Magának a jelenségnek az energiája a Föld forgásából származik, különben nem lenne adott helyen rendszeres ár-apály váltakozás.
== Története ==
Az árapály jelenség energia termelésre való hasznosítása egészen a [[középkor]]ig nyúlik vissza. [[Franciaország]]ban és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] kis vízi malmokat használtak gabona őrlésre, fa fűrészelésre, amelyek a be- és a kiáramló vizet hasznosították. A [[11. század]]ból Doomsday Book tesz említést egy árapály malomról, amely az angliai [[Port of Dover]] partján állt. Ezután folyamatosan épültek új malmok [[Európa]] nyugati partjainál. Az utóbbi időkben azonban az árapály jelenség elektromos áram termelésére való hasznosítása került előtérbe. Ezt hatalmas duzzasztógátakban lévő [[turbina|turbinák]] segítségével lehet megoldani, illetve a folyótorkolatokba épített gátakkal. Legjelentősebb árapály erőművek a következők: [[bretagne]]i árapály erőmű (Franciaország), annapolis royal-i erőmű ([[Kanada]]). A legnagyobb teljesítményű árapályerőművek [[Dél-Korea|Dél-Koreában]] épültek, a Sihwa-ho-i tavi erőmű 254 [[megawatt|MW]] teljesítményű.
== Részei ==
[[Fájl:Gezeitenkraftwerk.png|bélyegkép|Az árapályerőmű működési elve és az áramló víz iránya dagály (fent) és apály (alul) esetén]]
''Gát:'' Jellemzően folyótorkolatokba építik meg, ahol a dagály és az apály vízszint különbségét felhasználva energiát tudjanak előállítani.
''Medencék:'' Dagálykor a gáton átjutó víz tárolására szolgálnak.
''Zsilipkapuk:'' Ezek szabályozzák a medencébe, a turbinákhoz, illetve az azokból kiáramló víz mennyiségét. A zsilipeknek is több fajtája létezik, ezek a következők: csapó zsilipkapu, vertikálisan emelkedő zsilipkapu, radiális zsilipkapu.
''Vízturbinák elektromos [[generátor]]okkal:'' Kinetikus energiává alakítják a gát két oldala közötti vízszint különbségből fakadó potenciális energiát. Ezután a turbina meghajtja a generátort, ami elektromos [[áram]]ot termel. Különböző fajtái ismeretesek, mint például: hagyma- vagy csőturbina, reverzibilis turbinák. A hagymaturbinánál a generátorok hagyma vagy cső alakú térben vannak elhelyezve. A turbinának horizontális tengelyű propellere van, különböző dőlésszögű lapátokkal. A reverzibilis turbinák dagálykor is energiát termelnek, de ezek már igen bonyolultak és drágák. Az energiatermelése időben sokkal egyenletesebb, de a hatásfoka csökken, hiszen a turbina lapátokat nem lehet mind a két irányhoz ideálisan beállítani.
== Technológiai megoldások ==
▲Anyád mutatványai: árapály energia termelő mód. A rendszer magába foglal egy gáttal lezárt folyótorkolatot, a gátban elhelyezett turbinákkal. A [[dagály]] periódusában a zsilipeken keresztül a víz a gát mögé áramlik, így apálykor a medencében összegyűlt víz magasabb szintű, mint a tenger. Ilyenkor a zsilipeken és a turbinákon keresztül a tengerbe áramló víz energia termelésre használható.
''Két utas, egy medencés rendszerek:'' Működéséhez nagyobb és drágább turbinák szükségesek, hiszen nem csak az [[apály]]kor a medencéből a tengerbe áramló víz által lehet energiát termelni, hanem a dagálykor a medencébe áramló víz által is. Viszont a dagálykor befelé áramló vízből kevesebb energia nyerhető, hiszen általában egy folyó torkolata van elzárva, és maga a folyó feltorlódik a gát mögött, csökkentve a turbinák gazdaságos üzemeltetésénél oly fontos esésmagasságot.
''Összetett medencés rendszerek:'' Ebben az esetben két egyutas medence áll összeköttetésben. A dagály előbb feltölti a magas szintű medencét, majd lezárják a zsilipeket. A magas szintű medencéből a víz az alacsony szintű medencébe áramlik, turbinákon keresztül. Amikor a tengerszint alacsonyabban helyezkedik el, mint az alacsony szintű medence vízszintje, akkor újabb turbinákon át kiengedik a vizet a tengerbe. Ez a folyamat addig megy, amíg az alacsony szintű medence vízszintje meg nem egyezik a [[tenger]] szintjével. Ezután lezárják az alacsony szintű medence zsilipkapuit, hogy megakadályozzák, hogy a dagály feltöltse. Ezzel a módszerrel folyamatosan lehet energiát termelni.
| |||