„Lengyel–lovagrendi háború (1326–30)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MystBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: pl:Wojna polsko-krzyżacka 1327-1332
Nyelvi és helyesírási javítás
3. sor:
 
==A Német Lovagrend és Lengyelország viszálya==
A [[Német Lovagrend|német lovagok]] és a lengyel királyság kapcsolata [[1300]]-tól a nullpontrasüllyedtnullpontra süllyedt. A teutonokat a lengyelek keleti hódításaihoz akarták felhasználni, de a rend a pápától és a császártól kapott kiváltságai értelmében függetlenítette magát a királyságtól és lényegeben teljesen maga igazgathatta államát. Ügyeikbe a lengyelek egyáltalán nem szóltak bele.
 
A [[13. század]] végére a rend a [[Baltikum|kelet-balti]] területeket ([[Litvánia]] kivételével) már teljesen meghódította. Megszervezte saját országát és miután a szegénységi fogadalmukat hatálytalanították, közvetlen merkantilista gazdaságpolitikát folytathattak. A termékeny [[Baltikum|kelet-balti]] régiókon rövidesen hatalmas gabonatermő területek jöttek létre. Ennek fő inspirálója a [[Hanza-szövetség|Hanza]] volt. Ezen a csatornán keresztül áramlott nagymennyiségűnagy mennyiségű gabona [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európába]], valamint [[Norvégia|Norvégiába]]. Az országokra így gazdaságilag nagy nyomást tudott gyakorolni a [[Hanza-szövetség|Hanza]] és a [[Német Lovagrend]], [[Norvégia|Norvégiára]] különösképpen.
 
A Hanza kiakarta terjeszteni a gabonafelvásárlás területét, ezért tevékenyen támogatta a [[Német Lovagrend]]et, aki fegyveres segítséget nyújtott neki. A [[A Német Lovagrend állama|lovagrend államától]] délre még nagyobb termőterületek voltak, ezért a [[14. század]]ban főleg [[Lengyelország]] felé terjeszkedett a rend.
16. sor:
 
==A háború==
[[1326]]-ban a [[Német Lovagrend|teuton lovagok]] megtámadták északról [[Kujávia|Kujawyt]]. Ekkor [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] tekintéklyes számú segédhadat küldött, melynek segítségével elhárították a támadást. A [[I. Ulászló lengyel király|Ulászló lengyel]] király segítséget kért [[Gediminas litván fejedelem]]től, aki ellen a lovagrend szintén kereszteshadjáratot vezérelt. A magyarok és a lengyelek benyomultak az [[Ossa]] folyót átlépve benyomultak a rend területére és elfoglalták [[Grudziądz|Graudenzt (Grudziądz)]].
A lovagoknaklovagok négy támadásával kellett még a lengyeleknek megbirkózniuk. [[1329]]-ben a [[Német Lovagrend|német lovagok]] bevették [[Dobrzyń]]t, amit a lengyeleknek hat évig nem sikerült visszafoglalniuk.
 
Az [[1330]]. évi hadjáratot követően újabb [[Cseh–lengyel háború (1330)|cseh-lengyel háború]] tört ki, így egy időre szünet állt be a lengyel-teuton harcoknakharcokban.
 
==További események==
Az osztrák herceg és a magyar király szövetségre lépett a cseh király ellen [[Lengyelország]] mellett, ez a cseh-magyar kapcsolatok végét jelentette. A csehek vereséget szenvedtek. Erre a [[Német Lovagrend]] 1331-ben ismét megtámadta [[Lengyelország]]ot.
A cseh, magyar és osztrák uralkodók közvetítőként próbáltak meg fellépni a háborúzó felek között. [[1335]]-ben megkötötték a [[visegrádi béke|visegrádi békét]], önmagában ez még nem csillapította a viszályt.
A [[kaliszi béke (1343)|kaliszi béke]] sem hozott tartós eredményt. [[Dobrzyń]]t noha kétszer is visszaadták a lovagok a lengyeleknek, de később újból meghódították. A lengyelek végleg csak [[1411]]-ben szerzikszerezték vissza a várost és környékét.
 
==Külső hivatkozás==