Wikipédia

„Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
110. sor:
 
=== Az emigrálás ===
[[Fájl:TropasHúngarasReocupanBaránya1921.png|bélyegkép|jobbra|250px|Magyar csapatok bevonulása 1921 augusztusában]]
Rajić főispán még a helyén volt. Kihirdette, hogy aki nem akarja megvárni a bevonuló magyar csapatokat, az [[Augusztus 20.|augusztus 20-án]] a 11 és a 15 órás vonattal elhagyhatja a várost [[Eszék]] felé. Linder többször folytatott Belgrádban[[Belgrád]]ban tárgyalásokat az emigrálással kapcsolatban, ezt azonban a kiürítéskor nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, mivel nem készültek fel rá megfelelően.<ref name="Sz184"/>
 
Gosset ezredes javaslattal fordult a magyar kormányhoz, amivel a magyar minisztertanács [[augusztus 19.|augusztus 19]]-én foglalkozott. A javaslat lényege az volt, hogy a kiürített területeken, a határ közelében táborokat hozzanak létre. Ezekbe a táborokba szállásolnák el azokat az embereket, akik ki akarnak vándorolni az [[Szerb-Horvát-Szlovén KirályságbaKirályság]]ba, a védelmükre pedig katonai őrizetet biztosítanának. A magyar kormány, tartva attól, hogy a szerbek elhalasztják a kiürítést, elfogadta a javaslatot.<ref name="Sz185">Szűts Emil, 185. oldal</ref>
 
A pécsi szocialista városi tanács utolsó ténykedéseként röpiratot terjesztett a városban, amelyben leírták, hogy átmenetileg szüneteltetik a szabadságért való küzdelmet. Akik el akarják hagyni az országot, azok 21-én reggel 7 órakor legyenek a dohánygyár épületében, ott kapnak útlevelet a kivándorláshoz.<ref name="Sz185"/>
 
A baranyai területekről sokan elmenekültek [[Szlavónia|Szlavóniába]]. Néhány nap alatt Eszékre[[Eszék]]re húszezer ember érkezett Baranyából. Senki nem számított ekkora tömegre, ezért az elhelyezésük megoldatlan probléma volt, iskolákban, barakkokban szállásolták el őket. A belgrádi[[belgrád]]i kormány különmegbízottat küldött a helyszínre, hogy irányítsa az ügyintézést.<ref name="Sz186">Szűts Emil, 186. oldal</ref> A menekültek egy része a megtévesztett munkások és családtagjaik köréből kerültek ki, de jelentős volt a baranyai vidéki délszlávok elvándorlása is, akiknek a délszláv kormány földet ígért.<ref>Szűts Emil, 209. oldal. Forrás: Baranya Megyei Levéltár Főispáni biz. irata 13, 81, 288. oldalak</ref>
 
A jelentős elvándorlás tükrözte a baloldali emberek jelentős részének hangulatát és bizonytalanságát. Féltek a bevonulástól és annak lezajlásától. Egy, a rendszerrel rokonszenvező kortárs újságíró szerint többen úgy hagyták el az országot, hogy semmi okuk sem volt rá. Úgy menekültek, mintha ellenség döngetné a városkapukat.<ref name="Sz186"/>
 
A [[keresztényszocializmus|keresztényszocialista]] propaganda is eredménytelen volt. Az embereket nem győzte meg, mivel éveken át a [[fehérterror]]ról olvastak, hallottak. Ez a félelem részben jogos volt, de egyben eltúlzott is. Ez számottevően a baranyai vezetők hibája volt, hiszen nem készítették fel a népet, hogy ha visszakerül a terület Magyarországhoz, hogyan kell viselkedni.<ref name="Sz187">Szűts Emil, 187. oldal</ref>
 
Augusztus 20-án az a lap, amely híve volt a köztársaságnak, azt írta, hogy Baranya sorsa elvégeztetett. A lap beszámolt arról, hogy nem lehet semmit sem tenni a bevonulás ellen. Felhívta a proletárok figyelmét, hogy békésen fogadják a bevonuló hadsereget.<ref name="Sz187"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Baranya–bajai_Szerb–Magyar_Köztársaság”