„Bözödi György” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
|||
19. sor:
Mint az [[erdély]]i múlt elmélyült kutatóját, a népi lázadások problematikája foglalkoztatta: az [[Székelyföld történelme|1562. évi székely lázadás]] éppen úgy, akárcsak az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] erdélyi eseményei, gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt. A kutató eredményeit a szépíró is hasznosítja: [[Gábor Áron]]nak és társainak életét és tevékenységét dolgozta fel töredékekben megjelent regényes korrajzában (''Tűzpróba'', [[Igaz Szó]], 1969/3). A Gábor Áron-témára újra meg újra visszatért.
Tanulmányt írt az ágyúöntőről az [[Aluta]] számára (1969), ''Gábor Áron és hűséges árnyéka'' címmel feleségéről közölt új adatokat az [[Utunk Évkönyv]]ben (1970). Cikket ír a [[máramaros]]i 1849-es fegyvergyártásról (Studii de Istorie, Filologie
Irodalmi jelentkezésétől kezdeve költőként is számon tartották, verseskötete (''Nap és árnyék'') azonban csak 1979-ben jelent meg. Fiatalkori verseiben az igazibb népiség, az úri világgal való szembeszállás, a szegénység melletti hitvallás, az elnyomottak magasabb rendű erkölcsisége nyilvánult meg, később inkább a bölcseleti elem, az élet egyetemes igazságainak, örök érvényű összefüggéseinek lírai tükrözése jellemezte. Szorosan kapcsolódott a Móricz Zsigmond utáni nemzedék áramköréhez, legjobb törekvéseihez. Móricznak különben kedves munkatársa, hűséges útitársa székelyföldi barangolásai során (emlékezéseit 1979-ben a ''Móricz Zsigmond közöttünk'' c. antológia közölte). A [[német megszállás]] után részt vett az [[antifasiszta]] ellenállási mozgalomban. A [[második világháború]] után műfordításaival a román irodalom népszerűsítésében is jelentős szerepet játszott.
25. sor:
== Kötetei ==
*Székely emberek, zsidó istenek (Jegyzetek a székely szombatosokról, Kolozdvár, 1935);
*Székely bánja (szociográfia, Kolozsvár, 1938 és Budapest, 1939);
*Romlás I-II. (regény, Budapest, 1940);
*Nyugtalan pásztorok (regény, Budapest, 1942, 2. kiadás, elbeszélésekkel együtt [[Izsák József]] bevezetőjével, RMI 1968);
*A tréfás farkas (Bágyi János meséi, [[Gy. Szabó Béla]] rajzaival, Budapest, 1942, 1943);
*Székelyek (néptörténetek, Budapest, 1943);
*Repedt csupor (elbeszélések, Budapest, 1944);
*Erdély szabadságharca (1848-49 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében, [[Balogh Edgár]] bevezetőjével, Kolozsvár, 1945);
*Rebi néni feltámadása (novellák, Kolozsvár, 1945);
*Eladó temető (Sepsiszentgyörgy 1945);
*Hazafelé (válogatott elbeszélések, Gy. Szabó Béla illusztrációival, Marosvásárhely, 1958);
*Az eszös gyermök (Bágyi János meséi Gy. Szabó Béla és [[Ferenczy Júlia]] rajzaival, 1958);
*Nyugtalan pásztorok : elbeszélések. (Bukarest, 1968);
| |||