„Kiss Jenő (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
|||
20. sor:
Költői tevékenységének hangvétele az [[1960-as évek]]ben elégikussá válik. Az élet szerelmétől a ''Sors'' c. kötetéig az elmúlás és a szenvedés tematikája mind nagyobb teret nyer. A Kántor-Láng-féle romániai magyar irodalomtörténet szerint "az Együvé zárva a halállal című kórházi ciklus arról tanúskodik, hogy az átélt szenvedés fellazítja a feszes, konvencionális formákat, szerzőnk a szabadversig, sőt – a »meditációkban« – a [[prózavers]]ig lazít és feszít a hagyományos versformán, s aki »mindig a férfiasság s az emberi önérzet képviselőjének« tudta magát, a fennköltről leszáll a »közönséges« dolgokhoz, a szenvedés – és gyógyítás – nagyon is tárgyias világába. [...] Régi költői értékeit meg nem tagadva, de a tárgyszerű közelítés eredményeit felhasználva készül a szintézis, ennek ígérete az ''Újrateremtés'' c. vers." A szintézis egyik vonulata az [[epigramma]]-tömörségű, rövid költeményekből áll össze: az emberi lét, a költői mesterség lényegét kereső verseket ad közre ''[[Rovásírás]]...'' c. kötetében. Számvetés-típusú, visszapillantó versei is megszaporodnak, újszerű bennük a kesernyés önirónia. Ilyen ''Az asztal pártján'' c. [[szonett]], ''Mérleg'' c. kötetének egyik legszebb verse. Utazások ihlette ''Szomszédos tájakon'' c. versciklusában az először látott tájakat nosztalgikus árnyalatokkal, az élettől búcsúzkodón örökíti meg. Az elmúlás gondolata tér vissza ''Álom ajtókról'' c. verskötetében is.
Több mint fél évszázad válogatott verseit tartalmazó 1988-as kötetének előszavában ezt írja [[Nagy Pál (rajzfilmrendező)|Nagy Pál]]: "A mennyiségi arányaiban is lenyűgöző költői-írói teljesítményről... ma még korai lenne véglegesítő-összegező igénnyel szólni... Árnyaló színfoltok bizonyosan gazdagítják még az összképet, de az több, mint valószínű, hogy lényegi módosulások nem következnek be a költő szemléletében, magatartásában, módszerében." 1992-ben az [[ESZC]] adja ki húsz éven át kéziratban rejtegetett visszaemlékezését, amelyben az 1944 őszén Kolozsvárról elhurcolt magyar férfiak szenvedését örökíti meg egészen addig, amíg az író alteregójának, Ipp Dánielnek és két társának sikerül megszöknie a [[
1979-ben ''Emberközelből'' címmel közzéteszi tanulmányait, cikkeit, visszaemlékezéseit. A kötet magyar és román kortárs írókat idéz meg, kiemelkedő ''A Termés spiritus rectora'' és ''Az Utunk hősi korszaka'' c. [[irodalomtörténet]]i vázlat.
26. sor:
== Műfordítói munkássága ==
Műfordítói tevékenysége is igen jelentős: a [[Románia|román]] líra klasszikusainak avatott tolmácsolója. [[Mihai Eminescu]], [[George
== Önálló kötetei ==
57. sor:
*Mérleg (versek, Kolozsvár, 1976);
*Fiúk, lányok, gyöngyvirágok (gyermekversek, 1978);
*Emberközelből (tanulmányok, cikkek, visszaemlékezések, Kolozsvár, 1979);
*Álom ajtókról (versek, 1982);
*A műfordító emlékeiből (visszatekintések és kiadatlan versfordítások, 1986);
69. sor:
*Poezii (1957);
*Să
*Copii mei, vă spun acum! (gyermekversek, Veronica Porumbacu fordításában, 1963);
*Continentul cîntecului (versek, 1971).
95. sor:
*Panek Zoltán: Sors. Utunk 1969/45.
*Beke György: Rapszodikus önéletírás. Korunk 1980/9.
*Nagy Pál: A hűség költője Utunk 1982/22.
*[[Engel Károly|Köllő Károly]]: Ami felér egy győzelemmel. Román népballadák. Közli Két irodalom mezsgyéjén. 1984. 292-311.;
*Köllő Károly: Kiss Jenő válogatott román népballadafordítás-kötetének margójára. Korunk 1986/5;
| |||