„Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
{{coor title dms|46|46|10.46|É|23|35|22.41|K|type:landmark_region:RO}}
[[Fájl:Matyas
A '''Mátyás király emlékmű''' [[Fadrusz János]] leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az emlékmű ma is uralja [[Kolozsvár]] főterét, ahol a magyar többségét elveszített város egyik jelképévé vált.
== Előzmények ==
[[Kolozsvár]] városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynak]] maradandó emléket állítson. Az emlékmű elkészítése érdekében a város [[1882]] májusában szoborbizottságot alakított és a nagy terv mögé rövidesen az ország egész közvéleménye felsorakozott. A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl. Kolozsvár város tanácsa 5000 [[osztrák–magyar forint|forintot]] szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni. Az országos gyűjtés eredményeképpen [[1892]] júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a {{formatnum:120000}} [[osztrák–magyar korona|koronát]], amely lehetővé tette a pályázat kiírását.
A sok pályázó közül végül hármat, [[Fadrusz János]], [[Bezerédi Gyula]] és [[Róna József]] munkáit találták a legjobbnak az első díjat pedig – a kivitelezési megbízással együtt – Fadrusz Jánosnak ítélték. A megkötött szerződés szerint a szobor költségeit {{formatnum:200000}} koronában határozták meg. A művész azonban figyelembe véve a szobor elhelyezését arányszámításai alapján kevésnek találta a másfélszeres életnagyságú szobrokat és a kétszeres életnagyságra tett javaslatot. Az új javaslat a költségeket még {{
== A mű leírása ==
29 ⟶ 30 sor:
Az emlékmű felállítását megelőzte, hogy annak gipszmintáját az [[1900]]-as párizsi világkiállításon bemutatták, ahol a bírálóbizottság több száz szobor közül Grand Prix díjjal, a kiállítás aranyérmével jutalmazta.
A Mátyás emlékművet nagy ünnepségek közepette [[1902]]. október 12-én avatták fel [[Kolozsvár]] főterén. Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselő [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] mellett a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek. Ekkor avatták fel az egyetem központi épületét, a néprajzi múzeumot és az igazságügyi palotát is. A város az alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, a színházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett. Fadruszt elismerésekkel halmozták el, József főherceg vaskorona renddel tüntette ki, a várostól díszpolgári címet, az egyetemtől doktori címet kapott.
== A szoborról készített másolatok ==
38 ⟶ 39 sor:
== Az emlékmű története ==
[[Fájl:
[[Fájl:Matyas szobor 2010dec3.jpg|bélyegkép|balra|160px|...és után]]
A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az ikonográfiájával Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló [[moldva]]i zászlót fogadta arculcsapásként, mert [[1467]]-ben [[III. István moldvai fejedelem]] a [[moldvabányai csata|moldvabányai csatában]] legyőzte Mátyás seregét. Az [[1918]]-as impériumváltást követően előbb a talapzatát díszítő magyar címert távolították el, majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó [[1921]]-ban vele szemben fölállították a [[capitoliumi farkas]] szobrának [[Anyafarkas-szobor (Kolozsvár)|másolatát]], a [[róma]]i városi elöljáróság ajándékát.<ref>Felirata: ''„Alla cittá di Cluj. Madre Roma, MCMXXI.”'' azaz ''„Cluj városának, Róma Anya, 1921.”''</ref> A szobor sorsáról kialakult vitának [[1932]]-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, mely által új kontextust próbáltak teremteni az emlékműnek. A tábla [[Nicolae Iorga]] által fogalmazott szövege a következő: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult.” A szöveg Mátyás etnikai eredetét és [[III. István moldvai fejedelem|Ștefan cel Mare]] ellen vezetett sikertelen hadjáratát foglalta közös ideologikus értelmezésbe. Mivel azonban a legyőzött [[Moldva|Moldvát]] jelképező zászló a helyén maradt, a felirat ellentmondásba keveredett a szoborcsoporttal.▼
[[Fájl:Kolozsvár Mátyás-szobor 2008.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|A szobor 2008-ban, a talapzat felújítása közben]]
▲A szobor fölavatásától máig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai gyűlölet és harc szimbolikus tárgya maradt. Az [[ikonográfia|ikonográfiájával]] Mátyás, a hódító magyar király alakját hangsúlyozó emlékmű és a körülötte zajló többéves ünnepségsorozat üzenetét a magyarországi román nemzeti értelmiség a magyarral párhuzamosan értelmezte és különösen a Mátyás előtt hódoló [[moldva]]i zászlót fogadta arculcsapásként, mert [[1467]]-ben [[III. István moldvai fejedelem]] (''Ștefan cel Mare'') a [[moldvabányai csata|moldvabányai csatában]] legyőzte Mátyás seregét. Az [[1918]]-as impériumváltást követően előbb a talapzatát díszítő [[magyar
Az [[1940]]-ben, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor [[1902]]-es állapotát és eltávolították a [[Anyafarkas-szobor (Kolozsvár)|capitoliumi farkast]]. [[1945]]-ben a szovjet hatóságok a magyar ''Mátyás király'' feliratot az etnikailag semleges, latin nyelvű megfelelőjére ''(Mathias rex)'' cserélték. A szélsőségesen magyargyűlölő [[Gheorghe Funar]] polgármester újabb, ezideig utolsó szimbolikus gesztusként [[1992]]. [[december 1.|december 1-jén]], az Unió napján ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, a ''Mathias rex'' felirat alá az [[1932]]-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról.<ref>Rogers Brubaker et al.: ''Nationalist Politics and Everyday Ethnicity in a Transylvanian Town''. Princeton University Press, 2006., 97–108. és 140–141. old. A szobor szimbolikus használatáról részletesebben ld. Feischmidt Margit: ''Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung''. Münster, Lit Verlag, 2003.</ref>
45 ⟶ 49 sor:
Dacára a konfliktusos értelmezés folyamatos életben tartásának az [[1990-es évek]]ben, a szobor megteremtette a maga "szelídebb" értelmezési hagyományát. A [[2000-es évek]]ben megkopott a hozzátapadó politikai tartalom és fölerősödött a várost általában jelképező funkciója.
[[Fájl:
A szobor állapota folyamatosan romlott, 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, így a híradások arról szóltak, hogy a restaurálás halogatása további állagromlásokhoz vezethet.<ref>[[Szabadság (napilap, 1989–)|Szabadság]], 2007. április 24.</ref> Magyarország készségét nyilvánította arra, hogy anyagilag támogassa az emlékmű felújítását.<ref>[http://www.mti.hu/kultura/cikk/224420/ Magyarország kész arra, hogy Romániával közösen restaurálja a Mátyás király szoborcsoportot] – MTI-hír, 2007. augusztus 24.</ref> A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt,<ref>[http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/2274 Levegőből szemléli restaurálását Mátyás király.] Szabadság, 2010. április 1.</ref> a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak. A helyreállított emlékmű ünnepélyes átadása 2011. április 2-án történt meg.
| |||