|
==Élete==
Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a [[Csíksomlyói kegytemplom és kolostor|csíksomlyói kegyhely]] [[Csíksomlyói búcsú|pünkösdi búcsújának]] különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló [[moldva]]i [[csángók]]kal.
A csíksomlyói tanítóképzőbe járt, amit az [[1916]]-os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania, [[Debrecen]]ben végzett egy évet, majd később otthon fejezte be tanulmányait.
A [[Csíkkarcfalva|csíkkarcfalvi]] tanítóskodás után [[Craiova|Krajovában]] a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beírakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol [[matematika]], [[fizika]], [[kémia]], és [[ének]]-[[zene]] szakon végzett. Tanulmányai után [[1926]]-ban hazatért, és előbb [[Vulkán (Hunyad megye)|Vulkán]]ban tanított, majd [[Csíkszereda|Csíkszeredán]] kapott állást a tanítóképzőben.
Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a [[népviselet]]et, [[néptánc]]okat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón ''[[Ezer Székely Leány Napja]]'' néven a ma is élő rendezvényt.
Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott [[Bartók Béla|Bartók]] és [[Kodály Zoltán|Kodály]] népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, [[1929]]-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a [[csángók]] közé.
Moldvából visszatérve újra tanítani kezdtett [[Kézdivásárhely]]en, míg végleg el nem tiltották a pályától. [[Gyergyóalfalu]]ba került [[kántor (foglalkozás)|kántor]]nak. Három esztendeig, [[1936]]-ig működött ott.
Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.
A [[bécsi döntés]] fordulatot hozott az életébe. [[Hóman Bálint]] kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, [[1943]]-ban [[summa cum laude]] doktorált [[néprajz]]ból, Kelet-Európa történelméből és [[magyar irodalom]]ból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A [[bukovina]]i [[székelyek]] Magyarországra telepítése kapcsán [[Teleki Pál]] is véleményét kérte. Domokos ellenezte a [[Bácska|Bácskába]] való telepítést.
[[1944]] őszén családjával Budapestre menekült, [[1945]]-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen [[1948]]-ban elbocsátották, mert a segélyezéshez amerikai civil adományokat vett igénybe.
[[Szárász]]pusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezen idő alatt Budapesten élt. [[Egyházaskozár]], [[Szárászpuszta]] és [[Mekényes]] községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést.
Alig három év múlva elvitte az [[ÁVH|ÁVO]], majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig ([[1961]]) Budapesten a [[József Attila Gimnázium (Budapest)|József Attila Gimnáziumban]], és a [[Kaffka Margit Gimnázium]]ban tanított.
1991-ben a könyvtára csángó vonatkozású anyagait átadta a Győrben alapítandó Arrabona Universitas Társadalomtudományi Karán működő Hungarológiai Tanszéknek. A gyűjtemény mellett százezer forintos alapítványt is tett olyan csángó fiatal képzésére, aki diplomaszerzés után visszatér szülőföldjére.
==Díjai, elismerései==
| 