„Liszt Ferenc oratorikus művei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „'''Liszt Ferenc oratórikus művei''' kizárólag egyházzenei alkotások. A vokális művek között vannak világi kórusművek is, de ezek jelentősége meg sem köz…” |
|||
1. sor:
'''Liszt Ferenc oratórikus művei''' kizárólag egyházzenei alkotások. A vokális művek között vannak világi kórusművek is, de ezek jelentősége meg sem közelíti az egyházi alkotásokét. A vallásos és egyházi művek sorában az [[oratórium]]okról és a misékről lehet beszélni.
== Liszt és az
[[Liszt Ferenc]] [[római katolikus]] családba született, apja és anyja is mélyen vallásos volt, gyermeküket is ebben a szellemben nevelték. Zenei tanulmányai idején, de később is, amikor lelki válságba került, megfordult a fejében, hogy a zenei pálya helyett az egyház szolgálatába áll. Az első eset [[Párizs]]ban történt 1827-ben, amikor megcsömörlött a csodagyerek léttel együtt járó külsőségektől és kötelezettségektől. Később így emlékezett vissza erre az időszakra: ''„…e társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az akrobatamutatványait, akit a csodagyermek dicső és megszégyenítő bélyegével tisztelt meg. Korai mélabú nehezedett akkor rám, és ösztönszerű ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását.”'' Apja ekkor még élt, és sikerrel beszélte le szándékáról azzal, hogy neki a zenét kell szolgálnia. A második eset 1830-ban, közvetlenül a párizsi forradalom előtt történt. Szerelmes lett grófkisasszony tanítványába, de a lány apja az osztálykülönbség miatt még a találkozásukat is megtiltotta. Mélabújából a forradalom kitörése mozdította ki, az eseményeket lelkesedéssel figyelte, így lemondott a pappá válás szándékáról.
Jóval később mégis csatlakozott az egyházhoz: elhatározása ekkor azonban nem lelki krízis nyomán született, hanem megfontolt elhatározásból. Először, 1857 júniusában még csak a [[pozsony]]i [[ferences rend]] fogadta tiszteletbeli társává, igazán szoros kapcsolata az egyházzal azonban csak 1861-ben, [[Róma|Rómába]] költözése után alakult ki, és amikor tervezett házassága az egyház tiltása miatt meghiúsult, véglegesen elhatározta magát: 1865 áprilisában megkapta a [[Tonzúra|tonzúrát]], júliusban pedig abbé lett. Liszt így indokolta lépését: ''„Beléptem az egyházi rendbe – de semmi esetre sem a világ iránt megvetésből vagy még kevésbé, mert ráuntam a művészetre … A [[katolicizmus]]hoz való vonzalmam gyermekkorom óta jelen van, és egy állandóan jelenlévő és uralkodó érzés lett…”''
== Oratóriumok ==
| |||