„Liszt Ferenc oratorikus művei” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
A ''[[Szekszárdi mise]]'' vagy ''Férfikari mise'' ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi_kórusművek|S.8]]) Liszt Ferenc férfikarra és férfi szóló énekesekre írt, [[Orgona (hangszer)|orgonakíséretes]] miséje. Barátjának, [[Augusz Antal]]nak 1855-ben írt egy levelet, amelyben azt írta, hogy ''„…csak úgy, a véletlenre bízva magam, néhány éve (Breitkopf és Härtelnél, Lipcsében) kiadtam egy férfikari misét orgonakísérettel, egy Pater nostert meg egy Ave Mariát, hogy belső, szívbéli szükségletemnek eleget tegyek, mert ez számomra előbbre való bizonyos külső előnyöknél”''. Ez volt Liszt első miséje, amit egy másik, [[Carolyne zu Sayn-Wittgenstein]] hercegnőnek írt levelében „messe grégorienne”-nek nevezett, a benne felhasznált [[Gregorián ének|gregorián dallamok]] okán. Ennek a misének az átdolgozott változatát ajánlotta fel Liszt később, 1869-ben, az újonnan épült [[szekszárd]]i [[Újvárosi templom (Szekszárd)|újvárosi templom]] felavatására, végül azonban mégsem ezt adták elő. Bemutatói 1852-ben [[Weimar]]ban, illetve 1872-ben [[Jéna|Jénában]] voltak. A neve annak ellenére is megmaradt, hogy a misét csak 1978-ban adták elő Szekszárdon.
 
A [[Magyar koronázási mise|Magyar koronázási misét]] ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi_kórusművek|S.11]]) Liszt 1866–67-ben komponálta [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] és felesége, [[Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] magyar királyi párrá koronázásának alkalmából (de később még hozzáírt egy Gradualét). A komponálásra való felkérés azonban nem problémamentesen zajlott. A mester barátját, [[Augusz Antal]] bárót kérte meg, hogy segítsen a megbízatás elnyerésében, ''„hogy erre, mint katolikus, mint magyar és mint zeneszerző, méltónak bizonyuljak”''. Augusznak segített az egész magyar zenei közvélemény és sok neves személyiség (Engeszer Mátyás, [[Mosonyi Mihály]], [[Rosti Pál]], [[Erkel Ferenc]], [[Ábrányi Kornél]], [[Reményi Ede]])). A megbízást végül mégis megkapta, és a miséjét el is fogadták. A bemutató körül azonban további gondok merültek fel: az 1867. június 8-án, a [[buda]]i Mátyás-templomban tartott koronázási ünnepségen nem engedték, hogy ő vezényeljen, az előadók mind bécsiek voltak, a bécsi Udvari Ének- és Zenekart Gottfried Preyer bécsi másodkarmester vezényelte, Lisztet pedig meg sem hívták, csak a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenede]] révén kapott helyet az orgonakarzaton. Lisztnek a főváros polgárai szolgáltattak elégtételt: a hazafelé gyalogló mestert a [[Mátyás-templom]]tól a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi plébániáig]] a tömött sorokban álló tömeg dörgő éljenzése köszöntötte.
A [[Magyar koronázási mise]] ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi_kórusművek|S.11]])
 
=== Kisebb vokális munkák ===