„Liszt Ferenc oratorikus művei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Misék |
|||
14. sor:
A megújításhoz először – szerinte – a múlt eredményeihez kell visszanyúlni: a régi [[Gregorián ének|gregorián dallamokhoz]], [[Giovanni Pierluigi da Palestrina|Palestrina]] és [[Orlande de Lassus|Lassus]] műveihez. Ehhez a Capella Sistinában és Santini abbé könyvtárában tanulmányozta a régi műveket. Gyűjtötte az egyházi énekeskönyveket, amelyekből saját műveihez is felhasznált motívumokat. 1860-ban azt írta [[Carolyne zu Sayn-Wittgenstein]]nek, hogy készít egy átfogó reformtervet, amit a [[IX. Piusz pápa|pápának]] kíván előterjeszteni. Tanulmányozta más zenészek egyházzenei reformelképzeléseit, de hamar kiábrándult, megvalósíthatatlannak ítélte újító törekvéseit. A [[Pápai Állam]] semmilyen reformért nem lelkesedik, kiváltképp, ha azt egy „idegen” fogalmazná meg. A reformterv megfogalmazásáról lemondott, de nem a komponálásról.
A komponistának azonban hamar szembesülnie kellett azzal, hogy római barátai, egyházi ismerősei ugyan jóindulattal, de értetlenül fogadták kompozícióit. Nem változott ez Európa más országaiban sem, kivéve [[Magyarország]]on, ahová több „megrendelt” alkotását készítette, és ahol általában szívesen játszották, és azóta is gyakran adják elő e műveit (a 2011-es Liszt-év alkalmából például valamennyi egyházi művét bemutatták). Pedig Lisztnek ezek a vallásos, egyházi művei sokkal jelentősebbek mind az általános zenetörténetet, mind Liszt életművét tekintve. Témájuk a könyörületesség, az isteni megbocsátás, vagy bibliai és liturgikus szövegek. Ezek közül a nagyobb szabású, ciklikus műveiről, az oratóriumokról és a misékről (a magyar vonatkozásúakról) lesz szó. Érdekes, hogy a [[barokk]] korban született oratórium műfaja a 19. századra kifáradni látszott, a romantika néhány mestere (Liszten kívül [[Mendelssohn]], [[Schumann]], [[Berlioz]]) tett még néhány kísérletet feltámasztására, ezt követően már nem született számottevő alkotás. Ezzel szemben a zenei mise folyamatosan jelen van a zeneszerzők palettáján, modern szerzők is írtak, írnak misét ([[Igor Stravinsky|Sztravinszkijtól]] [[Selmeczi György (zeneszerző)|Selmeczi Györgyig]]).
=== Oratóriumok ===
24. sor:
=== Misék ===
Az ''[[Esztergomi mise]]'' ([[Liszt Ferenc műveinek listája#Egyházi_kórusművek|S.9]]) az [[esztergomi bazilika]] avatására íródott 1855-ben, és Liszt maga ajánlkozott az avató mise megírására. Kisebb, amolyan igazi magyaros bonyodalmak után az ősbemutató 1856. augusztus 31-én volt, a [[Nemzeti Színház]] ének- és zenekarát Liszt vezényelte. Ezt megelőzően, augusztus 26-án és 27-én [[Pest]]en, a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]] dísztermében már előadták a művet két nyilvános főpróba keretén belül – nagy és meggyőző sikerrel. Liszt a misében tudatosan alkalmazott teátrális momentumokat, „becsempészte” az egyházi zenébe a wagneri harmóniavilágot és vezérmotívum-elvet is. Mindemellett folyamatosan alkalmazza a rá annyira jellemző metamorfózis technikát is.
| |||