„Medgyes ostroma (1534)” változatai közötti eltérés

a
Erdély-portál
a (Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre)
a (Erdély-portál)
[[Szeptember 23.|Szeptember 23]]-án sikeres kirohanást tettek ugyan a védők, de az ostromzárat nem tudták megtörni, s Batthyány, Dobó és Dóczy már fontolgatták az átállást. A kirohanást követően a vezérek tanácskozni kezdtek, ahol a kormányzó fia Antonio és a titkára Tranquillus is – aki szintén Medgyesbe zárkózott – azt tanácsolta, hogy vonuljanak ki a várból, s osonjanak el a [[Duna|Dunáig]], ahol hajókon biztonságban eljuthatnak [[Belgrád|Nándorfehérvárra]]. Az itt maradt katonákat sem hagyták volna magukra, hanem a hódoltságban haderőt toboroznának és azzal a felmentésére jönnének. Végül Dóczy és Batthyány tanácsát fogadta el a kormányzó, akik egyezkedést javasoltak.<br>
Az egyezkedéssel Dóczyt bízták meg, akit viszont kétszínűsége miatt az erdélyiek éppúgy gyűlöltek mint Grittit, ezért egyenesen a kiadatását követelték.
 
[[Fájl:Egykorú ujság Gritti haláláról.jpg|thumb|jobbra|230px|Egykorú ujságlap Gritti haláláról]]
Majláth [[szeptember 28.|szeptember 28]]-ra általános rohamot tervezett. A haderőt úgy rendezte, hogy középen vegyesen beosztotta a szövetséges moldvai és havasalföldi katonákat az erdélyi, magyar és szász erőkkel. Eddig újabb csapatok érkeztek, a [[Nagyszeben|szebeni]] szászok gyalogosai és Nádasdy Tamás 660 katonája. Utóbbiak a városhoz közel foglaltak állást. A várbeliek már felélték a belső készletek jelentős hányadát, míg a rendelkezésükre bőven álló temérdek kincsből nem tudtak utánpótlást szerezni, mert Medgyest annyira körbezárt, hogy lehetetlenség volt erősítést, vagy élelmet bevinni a várba.<br>
== A következmények ==
Medgyes bevétele után Szapolyai üres kincstára megtöltésére igyekezett megszerezni a hadizsákmányt, mert Gritti kormányzósága alatt egyszer sem folyósított jövedelmet. Elsődlegesen a kivégzett Dóczy várából vitették ki az értékeket, majd Dobó Ferenc zsákmányából is sarcot vettek. A Gritti kíséretében levő [[görögök|görög]] és [[zsidók|zsidó]] szolgáktól, s kereskedőktől is elszedték javaikat és értékeiket.
 
[[Fájl:Martinuzzi (Fráter) György.jpg|200px|bélyegkép|Martinuzzi (Fráter) György]]
Gritti halálát Magyarországon mindkét tábor hívei kitörő örömmel fogadták. Ferdinándot [[október 3.|október 3]]-án értesítették a kormányzó haláláról. Ferdinánd és [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] özvegy királyné ettől kezdve abban reménykedett, hogy majd Szulejmán Szapolyai ellen fordul és végre minden akadály elhárul az elől, hogy az egész [[Magyar Királyság]] Habsburg kézbe kerüljön. A remények ezúttal sem teljesültek, noha Gritti halála miatt Velence is Szapolya királysága ellen fordult.<br>
* '''Markó László:''' ''A Magyar Állam Főméltóságai Szent Istvántól napjainkig,'' Magyar Könyvklub, Budapest [[1999]]. ISBN 963-547-085-1
* [{{MEK|05700/05721/html/index.htm#d1e443}} dr. Kretschmayr Henrik: Gritti Lajos 1480–1534]
 
{{Portál|Erdély|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Medgyesostroma}}
578 374

szerkesztés