„Daktil” változatai közötti eltérés

 

A jelnyelvben nincs ragozás, egyszerű kifejezéseket használnak (például a ''Holnap majd elmegyek a boltba, veszek tejet, kenyeret'' mondat jelnyelvi fordításban ''holnap fog menni vesz tej, kenyér'')

<!-- ÁT KÉNE FOGALMAZNI, CSAK A LÉNYEGET!:: A jelnyelvben nem mindig és nem mechanikusan helyettesíti a jel a szavakat. Pl. a becsukom az ajtót, DE ez nem így néz ki: én + be (irány) + csuk (jel) + ajtó (jele). Hanem, ún. proformot használnak, a levegőben, a kezemmel "lenyomom a kilincset". A proform utánozza magát a mozdulatot, történést (pl. találkozás, csók, halál, sorban állás). A siket embereket ma már egyre több [[Integráció|integrálási]] törekvéssel segíti a civil társadalom, időnként a politika is. A süket valaha negatív konnotációja (felhangja, hangzása) volt, lenéző, sértő, mint, pl. a zsaru, vagy a béna (mozgássérült), buzi, világtalan (vak)szavaink. Ilyen megfontolásból, tehát az elfogadás gesztusaként INKÁBB mondjuk, hogy: sIket, és jobb, hogy kerekes szék, (a tolószék helyett) vagy, hogy értelmileg sérült, értelmileg akadályozott, (a gyengeelméjű helyett).-->