Ennél a hajtóműnél a gyorsító erő elég kismértékű, 0,09 newton, ami egy 6 mázsás űrszondát másfél nap alatt gyorsítana fel 70 km/h-ra; tehát ez a kis erő szinte semmit sem tudna a földről felemelni. Pedig a világűrben igen gazdaságosan, 60%-os [[hatásfok]]kal működik, mert (az elektromágneses töltéskülönbségből adódóan) az elektromos motor sokkal gyorsabb sebességre gyorsítja a kiáramló részecskéket a kémiai hajtóműveknél (pl. [[rakéta]]). Ebből adódóan a hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és hosszú idő alatt hatalmas sebességet érhet el. Elsősorban űrszondák meghajtására alkalmas, mert a hosszú bolygóközi utazás alatt a szonda műszerei ki vannak kapcsolva, így a folyamatosan működő áramforrás ([[napelem]]ek, [[atomreaktor]]) által megtermelt elektromos energia az utazás alatt felhasználható.
