„Agyhártyák” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
=== Dura mater ===
Az agyvelő kemény agyhártyája ''(dura mater encephali)'' két rétegből, a csonthártyai ''(endostealis)'' rétegből és az agyhártyai ''(meningealis)'' rétegből áll. Ezek szorosan összenőttek, kivéve néhány területet, ahol szétválva vénás dura öblöket ''(sinus durae matris)'' alkotnak. Az endostealis csonthártyai réteg a koponyacsontok belső felszínének csonthártyája. A koponya valamennyi nyílásának határán a koponyacsontok külső felszínének csonthártyájába megy át. A varratoknál folyamatos összeköttetésben van a varratok kötőszövetével. A csontokhoz a legerősebben a koponyaalapon tapad. Az agyhártyai réteg a tulajdonképpeni dura mater. Ez egy tömött, erős rostos hártya, amely befedi az agyat és az öreglyukon ''(foramen magnumon)'' keresztül folytatódik a [[gerincvelő]] kemény agyhártyájába ''(dura mater spinalisba)''. Cső alakú hüvelyeket képez az [[agyidegek]] kezdeti szakaszai számára, ahol azok átlépnek a koponya nyílásain. A koponyán kívül ezek a hüvelyek összeolvadnak az idegek külső rostos burkával ''(epineurium)''. Az agyhártyai réteg befelé négy sövényt képez, amelyek a koponyaüreget egymással szabadon közlekedő terekre osztják, ezekben helyezkednek el az agy nagyobb alegységei. A sövényeknek a szerepe az, hogy csökkentsék az agy elmozdulásait a fej mozgásával járó gyorsulások és lassulások alkalmával.
A nagyagysarló ''(falx cerebri)'' a dura maternek egy sarló alakú redője, amely a középsíkban a két [[FéltekeAgyféltekék|agyfélteke]] között helyezkedik el. Elülső keskeny vége csontos tarajokon a ''(crista frontalis internán)'' és a ''(crista gallin)'' rögzül. Széles hátsó része a középvonalban a [[kisagy|kisagysátor]] ''(tentorium cerebelli)'' felső felszínével kapcsolódik össze. A felső nyílirányú vénás öböl (sinus sagittalis superior) felső rögzített szélében fut; az alsó nyílirányú vénás öböl ''(sinus sagittalis inferior)'' az alsó, konkáv szabad szélében fut; és az egynes öböl ''(sinus rectus)'' pedig a kisagysátorral való kapcsolódása mentén.
A kisagysátor ''(tentorium cerebelli)'' egy félhold alakú dura lemez, amely sátortetőszerűen befedi a hátsó koponyagödröt. Befedi a [[kisagy]] felső felszínét, és alátámasztja az agyféltekék nyakszirti lebenyeit. Az elülső szélén egy nyílás van, az ''(incisura tentorii)'', a középagy ''(mesencephalon)'' áthaladására. A halántékcsont sziklacsonti részének csúcsa közelében a kisagysátor alsó lemeze előre kiöblösödik, és egy tasakot képez a háromosztatú agyideg ''(nervus trigeminus)'' [V.] és érző idegdúca ''(ganglion trigeminale)'' részére. A nagyagysarló és a kisagysarló a kisagysátor felső, illetve alsó felszínéhez rögzül. Az egyenes vénás öböl ''(sinus rectus)'' a kisagysátor és a nagyagysarló összekapcsolódása mentén halad; a felső sziklacsonti vénás öböl ''(sinus petrosus superior)'' a kisagysátor sziklacsonti tapadása mentén fut; a haránt vénás öböl ''(sinus transversus)'' pedig a nyakszirtcsonti tapadása mentén. A dura maternek egy kis, kerek redője ''(diaphragma sellae)'' a töröknyerg tetejét képezi. A közepén lévő kis nyíláson halad át az agyalapi mirigy '' (hypophysis cerebri) '' nyele.
==== A dura idegellátása ====